„Kategória:Echinocereus” változatai közötti eltérés

Echinocereus
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Phyllocacteae
Alnemzetség-; csoport	Echinocereinae
Nemzetség	Echinocereus

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

A lap 2026. január 19., 21:47-kori változata

Tudományos név

Echinocereus (Engelm.) Engelmann, 1848

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög echinos (sün vagy tengeri sün) és a latin cereus (viaszgyertya, fáklya) szavak összetételéből származik. George Engelmann a névválasztással a növények rendkívül sűrűn tövises, “sünre emlékeztető” termésére és hajtására utalt. A cereus tag a korabeli rendszertani hagyományt követi, amely minden oszlopos vagy hengeres kaktuszt a Cereus gyűjtőnemzetségbe sorolt. Az etimológiai források (Stearn, Genaust) kiemelik, hogy a név a nemzetség egyik legfőbb morfológiai bélyegét, a tövises virágcsövet és termést tükrözi.

Típus

Echinocereus viridiflorus Engelm.; Friedrich Adolph Wislizenus gyűjtése, Amerikai Egyesült Államok, Új-Mexikó, Santa Fe környéke, 1846; típuspéldány helye: Missouri Botanical Garden (MO).
Első leírása: George Engelmann írta le először alnemzetségként (Cereus subg. Echinocereus) 1848-ban, Wislizenus Memoir of a Tour to Northern Mexico című művében.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: George Engelmann emelte nemzetségi rangra még ugyanabban az évben (1848).

Echinocereus viridiflorus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Echinocereus szinonimái

= Wilcoxia

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A nemzetség tagjai változatos megjelenésűek, az apró, gömbölyded formáktól a csoportképző, hengeres oszlopokig terjednek. A szár húsos, hossza fajtól függően néhány centimétertől 60–100 centiméterig terjedhet, színe a világoszöldtől a sötétzöldig vagy szürkéskékig változik. A hajtás felületén 5–20 hosszanti irányú bordák találhatók, amelyek lehetnek élesek vagy alacsonyak.

Az areolák a bordák élein helyezkednek el. A tövisek szinte minden fajnál jelen vannak, gyakran rendkívül színesek és sűrűek. A peremtövis általában több (8–30), a szárra simuló vagy szétálló. A középtövis (ha jelen van) 1–6 darab, gyakran hosszabb, erősebb és színesebb a peremtöviseknél. A gyökérzet legtöbbször rostos, de egyes fajoknál (pl. a korábbi Wilcoxia fajoknál) répaszerűen megvastagodott koloncos gyökér figyelhető meg.

Generatív test

Virág

A virág nappal nyílik, a szár oldalán, az areolák felett, a bőrszövetet áttörve fejlődik ki. A virág tölcsér vagy harang alakú, mérete a kaktuszfélék között kiemelkedően nagy (akár 12 cm átmérőig). Jellemző bélyeg a virágcső és a magház külső felszínének tövisessége és gyapjassága.

Takarólevelek: A lepellevél színe igen változatos: skarlátvörös, bíbor, rózsaszín, sárga vagy zöldes. A belső lepellevél selymes fényű, a külső lepellevél gyakran zöldesebb árnyalatú.
Ivarlevelek: A porzószálak rövidebbek a lepleknél, a portokok sárgák vagy fehérek. A termő alsó állású. A nemzetség egyik legfontosabb határozóbélyege az élénkzöld színű bibe és bibeszál.

Termés

A termés húsos, lédús bogyó, amely éretten gyakran felreped. A termés fala kívülről tövisek-kel borított, amelyek az érés során gyakran könnyen lehullanak.

Magja: A magok feketék, aprók, felszínük szemcsézett vagy gödrös.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség széles körben elterjedt az Amerikai Egyesült Államok nyugati és középső részein (különösen Texas, Új-Mexikó, Arizona, Colorado), valamint Mexikó északi és középső államaiban.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Igen tág tűrésű csoport: a sivatagi síkságoktól a magashegyi fenyvesekig (3000 m felett) előfordulnak. Kedvelik a sziklás lejtőket, kanyonokat és a füves prériket. Sok faj kiválóan alkalmazkodott a fagyhoz, így a hidegtűrő kaktuszgyűjtemények alapnövényei.

Kultúrában tartás

Az Echinocereus fajok népszerűek látványos virágzásuk miatt. A legtöbb faj számára biztosítani kell a teljes napfényt és a jó légmozgást. Ásványi alapú, jó vízelvezetésű talajban fejlődnek legjobban. Tavasszal és nyáron rendszeres öntözést, télen pedig teljes szárazságot igényelnek. Számos faj (pl. Echinocereus triglochidiatus) a Kárpát-medencében is tartható szabadföldön, ha csapadékvédelmet kapnak.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A nemzetséget az élénkzöld bibe, a virágcsövön megjelenő tövisek és a hajtás szövetét áttörő virágrügyek együttesen jól elkülönítik más nemzetségektől. Hasonlíthatnak a Lobivia vagy Echinopsis nemzetségekre, de azok bibe-je sosem ilyen mélyzöld, és virágcsövük általában csak szőrös, nem tövises.

Szukkulens taxonok

A nemzetség minden tagja törzsszukkulens. Kiemelkedő csoportjai a Echinocereus sect. Echinocereus (pl. a tövis nélküli Echinocereus knippelianus) és a hengeres szárú Echinocereus sect. Wilcoxia. Jellemzőjük a bordázott szár, amely víztároló alapszövettel rendelkezik.

Taxonómia és filogenetika

Az APG 4 rendszertan alapján a Caryophyllales rend, Cactaceae család, Cactoideae alcsalád és Echinocereeae tribus névadó nemzetsége. Filogenetikai szempontból közeli rokonságban áll a Bergerocactus és Peniocereus nemzetségekkel.

Forrás

A(z) „Echinocereus” kategóriába tartozó lapok

A következő 22 lap található a kategóriában, összesen 22 lapból.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Speciesbox|taxon= Echinocereus}}
 == Tudományos név ==
-''Echinocereus'' Engelm. 1848
+* '''''Echinocereus''''' (Engelm.) Engelmann, 1848
-'''A tudományos név státusza:''' érvényes
-'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
-'''Első leírás:''' Engelmann, G. & Wislizenus, F. A. (1848): *Memoir of a Tour to Northern Mexico*, 91.
-'''Szinonimák:'''
-* ''Morangaya'' Rowley 1974
-* ''Wilcoxia'' Britton & Rose 1909 (részben)
-<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
 === A név eredete, etimológia ===
-A '''nemzetségnév''' az ógörög ''echinos'' (ἐχῖνος – sün, sündisznó, illetve tengerisün) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya, kandeláber, átvitt értelemben oszlopos kaktusz) szavak összetételéből származik.
+A nemzetségnév a görög ''echinos'' (sün vagy tengeri sün) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya, fáklya) szavak összetételéből származik. '''George Engelmann''' a névválasztással a növények rendkívül sűrűn tövises, “sünre emlékeztető” termésére és hajtására utalt. A ''cereus'' tag a korabeli rendszertani hagyományt követi, amely minden oszlopos vagy hengeres kaktuszt a ''Cereus'' gyűjtőnemzetségbe sorolt. Az etimológiai források (Stearn, Genaust) kiemelik, hogy a név a nemzetség egyik legfőbb morfológiai bélyegét, a tövises virágcsövet és termést tükrözi.
-A név jelentése: „sünoszlopkaktusz”, amely a növények tövisességére és a szár formájára egyaránt utal.
-<span id="leírás"></span>
+=== Típus ===
-=== Leírás ===
-Az ''Echinocereus'' változatos megjelenésű kaktusznemzetség, amelybe alacsony termetű, magányos vagy bokrosodó, gyakran sűrű telepeket alkotó fajok tartoznak. A növények lehetnek felállók vagy elterülők, ritkán kúszó jellegűek.
+* ''Echinocereus viridiflorus'' Engelm.; Friedrich Adolph Wislizenus gyűjtése, '''Amerikai Egyesült Államok''', Új-Mexikó, Santa Fe környéke, 1846; típuspéldány helye: Missouri Botanical Garden (MO).
+* '''Első leírása:''' George Engelmann írta le először alnemzetségként (''Cereus'' subg. ''Echinocereus'') 1848-ban, Wislizenus ''Memoir of a Tour to Northern Mexico'' című művében.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' George Engelmann emelte nemzetségi rangra még ugyanabban az évben (1848).
-A gyökérzet szálas (bojtos) vagy megvastagodott, raktározó gyökérzetű. A nemzetség fajaira jellemző, hogy a talaj feletti növényi részek – beleértve a bimbókat és a terméseket is – többnyire tövisesek.
+{{Típusfaj|Echinocereus viridiflorus|limit=5}}
+{{Kaktusz szinonimák}}
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
@@ 31. sor: / 21. sor: @@
 === Vegetatív test ===
-==== Hajtás, szár ====
+==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====
-A '''szárak''' alakja a gömbölyűtől a hengeresig terjed, lehetnek rövidek vagy oszlopos jellegűek.
-A '''hajtások''' magányosak vagy elágazók, gyakran tőből sarjadva kisebb-nagyobb telepeket hoznak létre.
-Egyes fajoknál az alsó hajtások a bőrszövet áttörésével jelennek meg az areolák felett.
-==== Bordák ====
+A nemzetség tagjai változatos megjelenésűek, az apró, gömbölyded formáktól a csoportképző, hengeres oszlopokig terjednek. A '''szár''' húsos, hossza fajtól függően néhány centimétertől 60–100 centiméterig terjedhet, színe a világoszöldtől a sötétzöldig vagy szürkéskékig változik. A '''hajtás''' felületén 5–20 hosszanti irányú '''bordák''' találhatók, amelyek lehetnek élesek vagy alacsonyak.
-A '''bordák''' általában sekélyek, számuk kevés vagy közepes, ritkán erőteljesen fejlettek.
+Az '''areolák''' a bordák élein helyezkednek el. A '''tövisek''' szinte minden fajnál jelen vannak, gyakran rendkívül színesek és sűrűek. A '''peremtövis''' általában több (8–30), a szárra simuló vagy szétálló. A '''középtövis''' (ha jelen van) 1–6 darab, gyakran hosszabb, erősebb és színesebb a peremtöviseknél. A '''gyökérzet''' legtöbbször rostos, de egyes fajoknál (pl. a korábbi ''Wilcoxia'' fajoknál) répaszerűen megvastagodott koloncos '''gyökér''' figyelhető meg.
-==== Areolák ====
-Az '''areolák''' töviseket, sörtéket és esetenként gyapjas szőrzetet viselnek.
-A '''virágcső''' és a termés felszínén található areolák is gyakran tövisesek.
-==== Tövisek ====
-A '''tövisek''' rendkívül változatosak méret, vastagság és alak tekintetében.
-* '''Peremtövisek:''' vékonytól erőteljesig változók, egyenesek vagy enyhén hajlottak
-* '''Középtövisek:''' egyes fajoknál jól elkülönülnek, másoknál hiányozhatnak
-Bizonyos fajoknál a tövisek száma csekély, sőt szinte hiányozhatnak, míg mások erősen tövises megjelenésűek.
 === Generatív test ===
@@ 59. sor: / 31. sor: @@
 ==== Virág ====
-A '''virágok''' nappal nyílók, kehely vagy tölcsér alakúak, kicsiktől egészen nagy méretűekig terjedhetnek.
+A '''virág''' nappal nyílik, a '''szár''' oldalán, az areolák felett, a bőrszövetet áttörve fejlődik ki. A '''virág''' tölcsér vagy harang alakú, mérete a kaktuszfélék között kiemelkedően nagy (akár 12 cm átmérőig). Jellemző bélyeg a virágcső és a magház külső felszínének tövisessége és gyapjassága.
-A nemzetség fajai többnyire önmeddők.
-* '''Szín:''' rózsaszín, bíbor, vöröseslila, sárga, zöldessárga, barna, ritkábban fehér
+* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe igen változatos: skarlátvörös, bíbor, rózsaszín, sárga vagy zöldes. A '''belső lepellevél''' selymes fényű, a '''külső lepellevél''' gyakran zöldesebb árnyalatú.
-* '''Bibe:''' többnyire zöld színű (jellegzetes bélyeg)
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidebbek a lepleknél, a '''portokok''' sárgák vagy fehérek. A '''termő''' alsó állású. A nemzetség egyik legfontosabb határozóbélyege az élénkzöld színű '''bibe''' és '''bibeszál'''.
-* '''Megporzás:''' egyes fajok kolibrik által, mások méhek által, ritkán denevérek közreműködésével
 ==== Termés ====
-A '''termés''' gömbölyű vagy tojásdad alakú, lehet felnyíló vagy zárt maradó.
+A termés húsos, lédús bogyó, amely éretten gyakran felreped. A termés fala kívülről '''tövisek'''-kel borított, amelyek az érés során gyakran könnyen lehullanak.
-Általában húsos, leves, gyakran illatos és ehető.
-A termés felszínén lévő tövisek éréskor gyakran lehullanak vagy könnyen leválnak.
+* '''Magja:''' A magok feketék, aprók, felszínük szemcsézett vagy gödrös.
-* '''Magja:''' lapított ovális, szemölcsös felszínű, matt fekete vagy sötétbarna színű
-A magok terjedésében többek között gyíkok is szerepet játszanak (saurokória).
 == Elterjedés és élőhely ==
-'''Földrajzi elterjedés:'''
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség széles körben elterjedt az '''Amerikai Egyesült Államok''' nyugati és középső részein (különösen '''Texas''', '''Új-Mexikó''', '''Arizona''', '''Colorado'''), valamint '''Mexikó''' északi és középső államaiban.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Igen tág tűrésű csoport: a sivatagi síkságoktól a magashegyi fenyvesekig (3000 m felett) előfordulnak. Kedvelik a sziklás lejtőket, kanyonokat és a füves prériket. Sok faj kiválóan alkalmazkodott a fagyhoz, így a hidegtűrő kaktuszgyűjtemények alapnövényei.
-Az ''Echinocereus'' nemzetség Észak- és Közép-Amerikában honos.
-* '''Mexikó:''' számos államban, többek között Baja California, Chihuahua, Coahuila, Jalisco, Oaxaca, Puebla, Sonora és Zacatecas területén
-* '''Egyesült Államok:''' Arizona, Kalifornia, Colorado, Texas, Új-Mexikó, Utah és további államok
-'''Élőhely:'''
-Rendkívül változatos élőhelyeken fordul elő:
-* erdős területeken (fenyvesek, tölgyesek, borókások)
-* prériken, félsivatagokban és sivatagokban
-* hegyvidékeken, ahol egyes fajok a fagyot is elviselik
-* kanyonokban, sziklafalakon, kavicsos síkságokon és fennsíkokon
-* tengerparti régiókban, akár sós permetnek kitett környezetben is
-Talajigényük változatos, gyakran mészkövön, de előfordulnak gránitos, homokos, kavicsos, vulkanikus tufás alapkőzeten is.
+== Kultúrában tartás ==
-Tengerszinttől mintegy 2700 méteres magasságig megtalálhatók.
-== Rendszertan, fajszám ==
+Az ''[[:Kategória:Echinocereus|Echinocereus]]'' fajok népszerűek látványos virágzásuk miatt. A legtöbb faj számára biztosítani kell a teljes napfényt és a jó légmozgást. Ásványi alapú, jó vízelvezetésű talajban fejlődnek legjobban. Tavasszal és nyáron rendszeres öntözést, télen pedig teljes szárazságot igényelnek. Számos faj (pl. ''[[Echinocereus triglochidiatus]]'') a Kárpát-medencében is tartható szabadföldön, ha csapadékvédelmet kapnak.
-Az ''Echinocereus'' nemzetség rendszertana összetett és folyamatosan változó.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-A jelenleg elfogadott értelmezések szerint a nemzetség hozzávetőlegesen 60–70 fajt foglal magában, melyekhez számos alfaj, változat és forma kapcsolódik; ezek pontos száma a taxonómiai felfogástól függően eltérhet.
-A nemzetségen belül több fajcsoportot különítenek el, például a '''Morangaya''', '''Erecti''', '''Triglochidiata''', '''Costati''', '''Reichenbachii''', '''Wilcoxia''' és '''Pulchellus''' csoportokat.
+A nemzetséget az élénkzöld '''bibe''', a virágcsövön megjelenő '''tövisek''' és a hajtás szövetét áttörő virágrügyek együttesen jól elkülönítik más nemzetségektől. Hasonlíthatnak a [[:Kategória:Lobivia|Lobivia]] vagy [[:Kategória:Echinopsis|Echinopsis]] nemzetségekre, de azok '''bibe'''-je sosem ilyen mélyzöld, és virágcsövük általában csak szőrös, nem tövises.
-Ezek a csoportosítások nem minden esetben formális rendszertani rangúak, hanem elsősorban morfológiai és ökológiai hasonlóságokon alapulnak.
-A fajcsoportok elkülönítése főként a '''szár''' felépítése, a '''virág''' morfológiai jellemzői (különösen a bibe színe és a virágcső areolái), valamint a '''termés''' típusa és felnyílása alapján történik.
+== Szukkulens taxonok ==
-== História ==
-A nemzetséget dr. Georg Engelmann (1809–1884) német származású orvos és botanikus írta le 1848-ban.
+A nemzetség minden tagja törzsszukkulens. Kiemelkedő csoportjai a ''[[:Kategória:Echinocereus|Echinocereus]]'' sect. ''Echinocereus'' (pl. a tövis nélküli ''[[Echinocereus knippelianus]]'') és a hengeres szárú ''[[:Kategória:Echinocereus|Echinocereus]]'' sect. ''[[Wilcoxia]]''. Jellemzőjük a bordázott '''szár''', amely víztároló alapszövettel rendelkezik.
-Az oszlopos megjelenés és a zöld bibék alapján felismerte a közeli rokonsági kapcsolatokat, és a fajokat elkülönítette az addig tág értelemben használt ''Echinocactus'' gyűjtőnemzetségtől.
-Élete során Németországból az Egyesült Államokba költözött, ahol orvosként és kaktuszkutatóként is jelentős munkát végzett.
+== Taxonómia és filogenetika ==
-== Szerzők és forrás ==
+Az APG 4 rendszertan alapján a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rend, [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család, [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád és [[:Kategória:Echinocereeae|Echinocereeae]] tribus névadó nemzetsége. Filogenetikai szempontból közeli rokonságban áll a ''[[Bergerocactus]]'' és ''[[Peniocereus]]'' nemzetségekkel.
-* '''Szerkesztette:''' Jokhel Csaba
+== Forrás ==
-* '''Kép:'''
-* '''Lektorálta:'''
-* '''Forrás:'''
-** https://caryophyllales.org/
-** https://powo.science.kew.org/
-** https://thelastcactusclassification.top/category/echinocereus/
-** https://www.kissarmin.hu/lexikon/item/218-echinocereus.html
+* https://powo.science.kew.org/
+* https://www.ipni.org/
+* https://www.worldfloraonline.org/
+* [https://www.google.com/search?q=https://www.llifle.com/Encyclopaedia/CACTI/Family/Cactaceae/Echinocereus/ https://www.llifle.com/Encyclopaedia/CACTI/Family/Cactaceae/Echinocereus/]
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Echinocereus
 [[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Echinocereinae]]