Szukkulens határozó: Cacteae
A Cacteae határozókulcsa
Ez a határozókulcs a kaktuszfélék (Cactaceae) családján belül a kaktuszformák (Cactoideae) alcsaládjának legészakibb, döntően észak-amerikai (mexikói és USA sivatagi) elterjedésű Cacteae nemzetségcsoportját (tribuszát) mutatja be. Tagjai többnyire kisméretű gömbkaktuszok, ritkábban masszív, bordázott óriások, amelyek az areolák és a generatív szervek morfológiája alapján három fő alnemzetségcsoportra (szubtribuszra) különíthetők el.
- Robusztus, erősen fásodó, markánsan bordás és félelmetes tövis fegyverzettel rendelkező sivatagi gömb- vagy rövid oszlopkaktuszok, vagy azokból levezethető, erősen pikkelyes-szőrös virágcsövű taxonok (Ferocactinae és Echinocactinae szubtribuszok):
- A Ferocactinae szubtribusz tagjai; a virágok többnyire a hajtás csúcsán, az areola növekedési zónájának közvetlen közelében, a fiatal tövisek felett fejlődnek, a termés vastag falú, gyakran pikkelyes vagy csupasz, beérve sokszor alapi nyílással nyílik:
- A szár bordázata rendkívül jellegzetes, a bordák nagyon vékonyak, sűrűn hullámosak, lamellaszerűek (akár 30–100 darab hajtásonként); a középső tövisek gyakran lapítottak, papírszerűek vagy szalagszerűek → Szukkulens határozó: Stenocactus (Pl. Stenocactus nemzetség, Stenocactus crispatus)
- A szár bordái egyenesek vagy spirálisak, vastagok, esetenként szemölcsökre tagoltak:
- A szár szemölcsei rendkívül megnyúltak, hosszúak, háromszög keresztmetszetűek, levélszerűen felállóak (agávészerű habitus); a tövisek a szemölcsök csúcsán lévő parányi areolákból erednek, papírszerűek vagy rugalmasak → Szukkulens határozó: Leuchtenbergia (Pl. Leuchtenbergia nemzetség, Leuchtenbergia principis)
- A szár hagyományos gömb vagy rövid oszlop alakú, a bordák masszívak:
- Monumentális termetű, idős korban akár több méter magas oszloppá növő, sűrűn arany sárga tövisű sivatagi kaktusz; a hajtás csúcsa lapos és vastag, sárga gyapjúpárnával borított, amelyből a parányi, sárga virágok alig emelkednek ki → Szukkulens határozó: Kroenleinia (Pl. Kroenleinia nemzetség, Kroenleinia grusonii)
- Közepes vagy nagy termetű gömb- vagy oszlopkaktuszok, a virágok jól láthatóan kiemelkednek a tenyészőkúpból:
- A virágok tölcséresek, masszívak, a lepelcső pikkelyes, a tövisek nagyon erősek, sokszor keresztirányban barázdáltak és a csúcsuk kampósan visszahajlik; az areolák felső részén gyakran cukros váladékot termelő extraflorális nektáriumok találhatók → Szukkulens határozó: Ferocactus (Pl. Ferocactus nemzetség, Ferocactus glaucescens)
- Kisebb vagy közepes termetű, mérsékeltebben bordás, vagy markánsan szemölcsös felületű növények:
- A virágok megnyúltabb tölcsér alakúak, a külső lepel levelek széle rojtos vagy fogazott, a tövisek merevek és tűszerűek; a magok feketék, fényesek → Szukkulens határozó: Thelocactus (Pl. Thelocactus nemzetség, Thelocactus bicolor)
- A hajtás vékonyabb oszlopos vagy cserjés felépítésű, a virágok bíborszínűek, a középső tövisek egyike markánsan horgas, a termés éretten száraz és felül reped fel → Szukkulens határozó: Glandulicactus (Pl. Glandulicactus nemzetség, Glandulicactus uncinatus)
- A Echinocactinae szubtribusz tagjai; a virágok és a termés fala, valamint a magház külseje sűrű gyapjúval, nemezzel vagy pikkelyekkel borított, a tenyészőkúp idős korban gyakran sűrű gyapjúsapkát fejleszt:
- Alacsony, lapított gömb alakú, lassú növekedésű mini geofiton kaktuszok, száraik sűrűn bordázottak, de a bordák felülete finoman pikkelyes vagy harántirányban mélyen barázdált (azték mintázatú), a tövisszerkezet végletesen redukált vagy szőrszerű:
- A szár élénkzöld, a bordák élesek, oldalukon számos finom, keresztirányú ránc húzódik; a virágok kicsik, fehérek vagy halvány rózsaszínűek, a hajtás csúcsán lévő gyapjúból fejlődnek → Szukkulens határozó: Aztekium (Pl. Aztekium nemzetség, Aztekium ritteri)
- A szár szürkéskék vagy hamvas felületű, a bordák száma magas, de laposak és apró, sűrű, egymáshoz simuló szemölcsökre tagolódnak; a tövisek szinte teljesen hiányoznak, helyettük parányi gyapjas areolapontok láthatók → Szukkulens határozó: Geohintonia (Pl. Geohintonia nemzetség, Geohintonia mexicana)
- Közepes vagy monumentális méretű, klasszikus sivatagi gömbkaktuszok vagy erősen tövises sivatagi formák:
- A szár felületét nem borítják fehér pelyhek vagy pontok, a bordák masszívak és egyenesek; a hajtás csúcsán hatalmas, sűrű nemezből álló sárgásfehér gyapjúpárna (cephalium-szerű zóna) alakul ki, amelyből a sárga vagy rózsaszín virágok nyílnak → Szukkulens határozó: Echinocactus (Pl. Echinocactus nemzetség, Echinocactus platyacanthus)
- A hajtások morfológiája vagy a felületi struktúra eltérő bélyegeket mutat:
- A szár felületét apró, fehér, nemezes szőrpamacsok (pelyhek) díszítik (csillagkaktusz habitus), valódi tövisek gyakran egyáltalán nincsenek, vagy ha vannak, lapítottak és rugalmasak; a virágok nagyok, sárgák, gyakran vörös torokkal → Szukkulens határozó: Astrophytum (Pl. Astrophytum nemzetség, Astrophytum myriostigma)
- A szár felülete nem pelyhes, a tövisszerkezet rendkívül fejlett, a tövisek merevek, tű- vagy ár alakúak, sokszor kampósak:
- Lapított gömb alakú, tőből ritkán sarjadó növények; a bordák száma kevés, de magasak és élesek, a virágok széles tölcséresek, rózsaszínűek, a termések éretten vörösek, lédúsak, sűrű fehér szőrökkel borítottak → Szukkulens határozó: Homalocephala (Pl. Homalocephala nemzetség, Homalocephala texensis)
- Észak-Amerika sivatagaiban élő, erősen tövises, hidegtűrő taxonok:
- Kisméretű, gömbölyded, sokszor magányos növények; a tövisek sűrűn beborítják a hajtást, a középtövisek gyakran merevek, felfelé állók vagy fésűsek, a virágok élénk színűek, a lepelcső sűrűn gyapjas-szőrös → Szukkulens határozó: Echinomastus (Pl. Echinomastus nemzetség, Echinomastus erectocentrus)
- Kis vagy közepes termetű, bordás vagy szemölcsös kaktuszok; a középső tövisek közül egy vagy több kifejezetten horgas, papírszerű vagy rugalmas, a virágok** a hajtáscsúcson tömegesen nyílnak, a magház pikkelyes-gyapjas → Szukkulens határozó: Sclerocactus (Pl. Sclerocactus nemzetség, Sclerocactus polyancistrus)
- Alacsony, lapított gömb alakú, lassú növekedésű mini geofiton kaktuszok, száraik sűrűn bordázottak, de a bordák felülete finoman pikkelyes vagy harántirányban mélyen barázdált (azték mintázatú), a tövisszerkezet végletesen redukált vagy szőrszerű:
- A Ferocactinae szubtribusz tagjai; a virágok többnyire a hajtás csúcsán, az areola növekedési zónájának közvetlen közelében, a fiatal tövisek felett fejlődnek, a termés vastag falú, gyakran pikkelyes vagy csupasz, beérve sokszor alapi nyílással nyílik:
- Kifejezetten apró vagy közepes méretű, leginkább szemölcsös felépítésű gömbkaktuszok, amelyek areolái dimorfak (külön areolarész hordozza a töviseket és külön szakasz a virág rügyet), vagy az areolák teljesen osztottak (axilla és areola különválása), a Cactinae szubtribusz tagjai:
- Az areolák nem teljesen osztottak, hanem egy keskeny, gyapjas barázda (areolabarázda) köti össze a tövispárnát a szemölcs tövében lévő virágzó zónával, vagy a hajtások lapított, pikkelyszerű szemölcsökkel borítottak:
- A szemölcsök lapítottak, merevek, háromszög alakúak, pikkelyszerűen egymásra borulnak (külleme sziklarózsára vagy agávéra emlékeztet), felszínük sima, szőrös vagy mélyen barázdált, valódi tövisek csak a fiatal magoncokon vannak → Szukkulens határozó: Ariocarpus (Pl. Ariocarpus nemzetség, Ariocarpus retusus)
- A hajtás felülete hagyományosabb szemölcsökből áll, a tövisek felnőtt korban is megmaradnak:
- Rendkívül parányi, lapított gömb alakú geofiton kaktusz; a hajtás teteje lapos, a szemölcsök kicsik, spirálisak, spirálvonalban futó apró, pikkelyszerű vagy fésűs tövisekkel, a virágcső teljesen csupasz és sima → Szukkulens határozó: Strombocactus (Pl. Strombocactus nemzetség, Strombocactus disciformis)
- Nagyobb vagy sűrűbben tövises, sivatagi vagy hegyvidéki formák:
- A szár puha szövetű, halványzöld vagy sötétzöld, a szemölcsök tetején futó barázda jól látható; a virágok a hajtás csúcsán, a barázda tövéből erednek, a termés éretten többnyire zöld vagy sárgás, lédús, a magok nagyok, barna vagy fekete színűek, finoman gödrösek → Szukkulens határozó: Coryphantha (Pl. Coryphantha nemzetség, Coryphantha elephantidens)
- Kisebb termetű, sűrűn, fehéren tövises vagy selymes szőrű hegyvidéki kaktuszok:
- A középső tövisek jellegzetesen horgasak, sötét színűek, a szemölcsök barázdája végigfut az anyagon; a virágok aprók, sárgásfehérek vagy rózsaszínesek, a magok feketék, nagy köldökkel (hilum) rendelkező formák → Szukkulens határozó: Cumarinia (Pl. Cumarinia nemzetség, Cumarinia odorata)
- Sűrű, gyapjas-tövises, gyakran sarjadó telepeket alkotó növények; a virágok kis tölcséresek, a külső lepel levelek hátoldala sötétebb sávos, a termés** piros vagy zöld, sima bogyó → Szukkulens határozó: Escobaria (Pl. Escobaria nemzetség, Escobaria vivipara)
- A szemölcsök areolái teljesen osztottak: a tövisek a szemölcs csúcsán (areola), míg a virágok és a sarjak a szemölcsök tövében, a hónaljban (axilla) fejlődnek, areolabarázda nincs:
- A szár puha, teljesen csupasz, hamvaskék vagy szürkészöld, bordák és valódi tövisek nincsenek (helyettük az areolákból finom, selymes szőrpamacsok erednek); a növényben magas koncentrációban pszichoaktív alkaloidok (meszkalin) halmozódnak fel → Szukkulens határozó: Lophophora (Pl. Lophophora nemzetség, Lophophora williamsi)
- A hajtás sűrűn tövises, vagy a szemölcsök struktúrája és felépítése más jellegű:
- A szemölcsök fásodó alappal bírnak, lapítottak, merevek, a csúcsukon lévő areola egyetlen felfelé álló, papírszerű vagy kanál alakú, széles tövist és gyapjút hordoz; a virágzás a tenyészőkúp közepén lévő legfiatalabb axillákból történik → Szukkulens határozó: Obregonia (Pl. Obregonia nemzetség, Obregonia denegrii)
- A hajtás gömbölyded szemölcsökből áll, a tövisek tű-, sörte- vagy pikkelyszerűek, sűrűn borítják a növényt:
- A hajtás felületén a tövisek rendkívül parányiak, fehérek, fésűs elrendezésben vagy sűrűn, korongszerűen egymásra borulva teljesen elfedik a szárat (fehér mikrogömb kaktuszok); a termés parányi, száraz, éretten kidomborodik az axillából → Szukkulens határozó: Epithelantha (Pl. Epithelantha nemzetség, Epithelantha micromeris)
- A tövisek nagyobbak, vagy a növény morfológiája más; a fajok rendkívül változatos megjelenésűek:
- A szár szemölcsei lágyak, de az areolákból eredő tövisek pikkelyszerűen lapítottak, egymásra simulóak, szinte teljesen elfedik a növényt; a virágok sötét bíborszínűek, nagyok, a magok feketék és érdes felületűek → Szukkulens határozó: Pelecyphora (Pl. Pelecyphora nemzetség, Pelecyphora aselliformis)
- Nem pikkelyszerűen lapított tövisű gömbkaktuszok, a nemzetségek az alábbi morfológiai bélyegek alapján válnak szét:
- Kisméretű, tőből gazdagon sarjadó, hegyvidéki kaktuszok; a gyökérzet vaskos répagyökér, a szemölcsök puhák, a tövisek sűrűek, tűszerűek, a virágok a hajtás csúcsához közeli axillákból fejlődnek, harang alakúak → Szukkulens határozó: Pediocactus (Pl. Pediocactus nemzetség, Pediocactus simpsonii)
- Mexikói sivatagi és szubtrópusi elterjedésű, fejlettebb axilláris struktúrájú nemzetségek:
- A hajtások vagy a virágok morfológiája rendkívül specializált, az areolák és tövisek szerkezete átmeneti:
- Kis termetű gömbkaktuszok, a szemölcsök halványzöldek, a tövisek sűrűn, selymesen borítják a szárat; a virágok sárgák, nagyok, a virágcső belső része és a porzók feltűnőek, a nemzetség molekuláris alapon különül el → Szukkulens határozó: Oehmea (Pl. Oehmea nemzetség, Oehmea baumii)
- A növények felülete vagy virágszíne eltérő:
- A szár bőrszövete jellegzetes matt szürkéskék vagy pala-szürke színű, apró, fehér pontokkal és pelyhekkel finoman borított, a tövisek feketék vagy sötétbarnák, merevek; a virágok kicsik, sárgák, a hajtáscsúcson nyílnak → Szukkulens határozó: Ortegocactus (Pl. Ortegocactus nemzetség, Ortegocactus macdougallii)
- Karcsú, fásodó, apró szemölcsös kaktuszok, a tövisszerkezet és a virágszerkezet az alábbiak szerint ágazik el:
- Kisméretű gömbkaktuszok, puha szemölcsökkel, a középtövisek gyakran papírszerűek, rugalmasak vagy horgasak; a virágok a hajtás legtetején, a legfiatalabb axillákból fejlődnek, krémszínűek vagy rózsaszínűek → Szukkulens határozó: Turbinicarpus (Pl. Turbinicarpus nemzetség, Turbinicarpus schmiedickeanus)
- A növények növekedési formája vagy a virágzási zóna más sajátosságokat mutat:
- Karcsú oszlopos vagy gömbölyded hajtású növények; a tövisek merevek, a középtövis hosszú és egyenes, a virágok élénk lilásrózsaszínek, a lepelcső megnyúltabb, a magok feketék → Szukkulens határozó: Kadenicarpus (Pl. Kadenicarpus nemzetség, Kadenicarpus pseudomacrochele)
- Nem kizárólagosan gyertyaszerűen megnyúlt hajtású kaktuszok, hanem az alábbi komplex csoportokba tartozó nemzetségek:
- Apró gömbkaktuszok, a hajtás sűrűn tövises, a virágzás a csúcsközeli zónából történik, a nemzetségek finom morfológiai és molekuláris bélyegek alapján különülnek el:
- A szemölcsök kemények, a hajtások színe sötétzöld, a tövisek merevek és színesek (sárga, vörös, fekete tippekkel); a virágok tölcséresek, sárgák vagy rózsaszínűek, a virágcső csupasz → Szukkulens határozó: Acharagma (Pl. Acharagma nemzetség, Acharagma roseanum)
- A növények felépítése vagy a tövisszerkezet eltérő karaktereket hordoz:
- Karcsú, egyenesen álló hajtások, a tövisek fehérek, merevek, a középtövis tűszerű; a virágok a hajtás csúcsán nyílnak, a szirmok keskenyek, krémszínűek vagy fehérek, sötét középsávval → Szukkulens határozó: Neolloydia (Pl. Neolloydia nemzetség, Neolloydia conoidea)
- Kisebb, sűrűn tövises gömbkaktuszok, a generatív szervek és magmorfológia alapján elkülönítve:
- Magányos gömbkaktusz, a hajtást teljesen beborítják a hajszálvékony, fehér peremtövisek és az egyenes, sötét középtövisek; a virágok élénk rózsaszínűek, a magok feketék → Szukkulens határozó: Mammilloydia (Pl. Mammilloydia nemzetség, Mammilloydia candida)
- Karcsúbb, sokszor répagyökerű, átmeneti filogenetikai pozíciójú mexikói nemzetségek:
- A hajtás finom szemölcsökből áll, a tövisek merevek, fehéresek vagy barnásak; a virágok tölcséresek, a szirmok teljesen szétterülnek, a nemzetség revideált morfológiával rendelkezik → Szukkulens határozó: Rapicactus (Pl. Rapicactus nemzetség, Rapicactus subterranean)
- Újonnan leírt vagy átszervezett észak-mexikói nemzetség, amely a törpe gömbkaktuszok finom morfológiai és molekuláris jegyei alapján különül el → Szukkulens határozó: Chichimecactus (Pl. Chichimecactus nemzetség, Chichimecactus miquihuanensis)
- Óriási fajszámú, rendkívül sikeres és elterjedt nemzetségek, vagy azok közvetlen, specializált rokonai; a virágok koszorúszerűen, a hajtáscsúcs alatti idősebb axillákból nyílnak, a termés húsos, sima, többnyire piros bogyó:
- Megnyúlt szárú, kúszó, elterülő vagy csüngő habitusú, kaliforniai vagy mexikói tengerparti nemzetség; a virágok nagyok, megnyúlt virágcsövűek, kifejezetten kétoldalian részarányosak (zigomorfak), élénkvörösek vagy skarlátvörösek, madárbeporzásra (ornitofília) módosultak → Szukkulens határozó: Cochemiea (Pl. Cochemiea nemzetség, Cochemiea poselgeri)
- Elsősorban gömbölyded vagy csoportos növekedésű növények; a virágok sugaras szimmetriájúak (aktinomorfak), kerék vagy tölcsér alakúak, koszorút alkotnak a szár csúcsa körül, a parányi magház rejtve marad az axillában a virágzás alatt → Szukkulens határozó: Mammillaria (Pl. Mammillaria nemzetség, Mammillaria elongata)
- Apró gömbkaktuszok, a hajtás sűrűn tövises, a virágzás a csúcsközeli zónából történik, a nemzetségek finom morfológiai és molekuláris bélyegek alapján különülnek el:
- A hajtások vagy a virágok morfológiája rendkívül specializált, az areolák és tövisek szerkezete átmeneti:
- Az areolák nem teljesen osztottak, hanem egy keskeny, gyapjas barázda (areolabarázda) köti össze a tövispárnát a szemölcs tövében lévő virágzó zónával, vagy a hajtások lapított, pikkelyszerű szemölcsökkel borítottak: