„Kategória:Asclepiadoideae” változatai közötti eltérés

Asclepiadoideae
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Asclepiadoideae

Újabb szerkesztés →

A lap 2026. március 22., 17:18-kori változata

Tudományos név

Asclepiadoideae (Robert Brown) Richard Burnett, 1835
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

Az alcsalád neve a típusnemzetség, az Asclepias nevéből származik. A név a görög Asklépios (Ἀσκληπιός) szóból ered, aki a görög mitológiában a gyógyítás és az orvostudomány istene (latinul: Aesculapius). A névválasztás a növények hagyományos gyógyászati felhasználására utal. A botanikai nomenklatúrában Robert Brown különítette el először a csoportot családként (Asclepiadaceae), majd Burnett sorolta be alcsaládként az Apocynaceae családba.

Típus

Asclepias Linnaeus; Gyűjtő: Linné típuspéldányai (LINN), Észak-Amerika;
Első leírása: Robert Brown: On the Asclepiadeae, 1810 (mint család: Asclepiadaceae).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Richard Burnett, 1835.

Asclepias képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Asclepiadaceae Robert Brown
Stapeliaceae Horaninow
Ceropegiaceae Gibbs-Haubert
Periplocaceae Schlechter

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

Az alcsalád képviselői között egyaránt megtalálhatók évelő lágyszárúak, cserjék, liánok és pozsgás növények. Jellemző rájuk a tejnedvű (latex) járatok jelenléte. A levelek többnyire átellenes állásúak vagy örvösek, egyszerűek, épszélűek, gyakran succulentus felépítésűek. A szárak gyakran csavarodók (liánok) vagy a szárazabb élőhelyeken megvastagodott, fotoszintetizáló kaktuszszerű szukkulensek (például a Stapelieae nemzetségcsoportban).

Generatív test

Virág

A virágok öttagúak, hímnősek, sugaras szimmetriájúak (actinomorphicus). A csészelevelek tövüknél összefonódhatnak. A párta (corolla) forrt, tölcsér vagy harang alakú. Jellemző a bonyolult ivarszerv, a gynostegium, amely a porzók és a bibeszálak összenövéséből jön létre. A porzók pollenje többnyire összetapadt tömeget, úgynevezett pollinium-ot alkot. A virágok gyakran rendelkeznek mellékpártával (corona), amely változatos függelékekből áll.

Termés

A termés általában két tüszőtermésből áll (folliculus), amelyek az érés során hosszában felrepednek.

Magja: A magvak általában lapítottak, és egyik végükön hosszú, selymes szőrüstök (coma) található, amely a széllel való terjedést (anemochoria) segíti.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, de a legnagyobb fajgazdagságban a trópusi és szubtrópusi területeken fordulnak elő, különösen Afrikában és Dél-Amerikában.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Igen változatos élőhelyeken fordulnak elő az esőerdőktől a sivatagokig. Sok faj epifita életmódot folytat, míg mások extrém szárazságtűrő szukkulensek. A beporzást speciális rovarok (gyakran legyek vagy méhek) végzik, amelyeket a virágok illata és nektárja csalogat.

Taxonómia és filogenetika

Az Asclepiadoideae alcsalád (selyemkóróformák) az Apocynaceae család legfejlettebb, filogenetikailag az legfiatalabb, monofiletikus egységet alkotó ága. A modern molekuláris kutatások a csoportot több tribuszra osztják, amelyek közül a szukkulencia szempontjából a Asclepiadeae és a Ceropegieae a legjelentősebbek. A fejlődéstörténet során a kúszónövény (lián) habitustól a levéltelen szárszukkulencia felé mutató evolúciós trend figyelhető meg, amely az afrikai és arab arid területekhez való alkalmazkodás során többször, konvergens módon is kialakult.

Szukkulens taxonok

Az alcsalád szukkulens képviselői három fő fejlődési vonal mentén csoportosíthatók:

1. Asclepiadeae (Cynanchinae szubtribusz)

Ez a csoport képviseli az átmenetet a fásodó szárú kúszónövények és a valódi szukkulensek között.

Cynanchum: Világszerte elterjedt nemzetség, amelynek madagaszkári fajai extrém szárszukkulenciát mutatnak.
Sarcostemma: Levéltelen, húsos, ízelt szárú növények, amelyek gyakran más növényekre támaszkodva növekednek.

2. Ceropegieae (Ceropegiinae szubtribusz)

A szukkulencia itt gyakran föld alatti raktározó szervekkel (kaudex) párosul.

Ceropegia: Változatos nemzetség, amelyben a húsos levelű kúszónövényektől a gumós geofitonokig minden forma megtalálható.
Brachystelma: Erősen gumós szukkulensek, amelyek vegetatív része a száraz évszakban gyakran visszahúzódik.

3. Ceropegieae (Stapeliinae szubtribusz)

Ez a csoport a szárszukkulencia csúcsa az alcsaládban; a levelek redukálódtak, a fotoszintézist a bordás, kaktuszszerű szár végzi.

Jelleg	Nemzetségek
Klasszikus bordás szár	Stapelia, Orbea, Huernia, Piaranthus, Caralluma, Duvalia
Oszlopos / kaktuszszerű	Hoodia, Tavaresia, Echidnopsis
Kavicsszerű / redukált	Pseudolithos, Larryleachia, Whitesloanea
Kérges / mimikri	Rhytidocaulon
Különleges virágzatú	Edithcolea, Stapelianthus

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Stapeliinae szubtribusz tagjai külsőleg hasonlíthatnak az Euphorbiaceae vagy Cactaceae családok oszlopos szukkulenseire, de a meténgfélékre jellemző tejnedv és a rendkívül komplex, gyakran kellemetlen szagú (dögszagú) virágszerkezet (gynostegium) egyértelműen elkülöníti őket. A nemzetségek közötti különbséget (pl. Stapelia vs. Huernia) elsősorban a pártacső mélysége és a belső korona (corona) finom morfológiai jegyei adják.

Forrás

International Plant Names Index (IPNI)
Llifle Encyclopedia of Succulents
Meve, U. & Liede, S. (2002): A molecular phylogeny and generic rearrangement of the Stapeliads.
Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
https://en.wikipedia.org/wiki/Asclepiadoideae
https://powo.science.kew.org/
https://www.ipni.org/

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 5 alkategóriával rendelkezik (összesen 5 alkategóriája van).

M

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox|taxon=Asclepiadoideae}}
+{{Taxonbox
-== Tudományos név ==
+| accepted   = Asclepiadoideae (Robert Brown) Richard Burnett, 1835
+}}
-* '''''Asclepiadoideae''''' (Robert Brown) Richard Burnett, 1835
 === A név eredete, etimológia ===
-Az alcsalád neve a típusnemzetség, az ''Asclepias'' nevéből származik. A név a görög ''Asklépios'' (Ἀσκληπιός) szóból ered, aki a görög mitológiában a gyógyítás és az orvostudomány istene (latinul: ''Aesculapius''). A névválasztás a növények hagyományos gyógyászati felhasználására utal. A botanikai nomenklatúrában '''Robert Brown''' különítette el először a csoportot családként (''Asclepiadaceae''), majd '''Burnett''' sorolta be alcsaládként az ''Apocynaceae'' családba.
+* Az alcsalád neve a típusnemzetség, az ''Asclepias'' nevéből származik. A név a görög ''Asklépios'' (Ἀσκληπιός) szóból ered, aki a görög mitológiában a gyógyítás és az orvostudomány istene (latinul: ''Aesculapius''). A névválasztás a növények hagyományos gyógyászati felhasználására utal. A botanikai nomenklatúrában '''Robert Brown''' különítette el először a csoportot családként (''Asclepiadaceae''), majd '''Burnett''' sorolta be alcsaládként az ''Apocynaceae'' családba.
 === Típus ===
@@ 47. sor: / 45. sor: @@
 * '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, de a legnagyobb fajgazdagságban a trópusi és szubtrópusi területeken fordulnak elő, különösen '''Afrikában''' és '''Dél-Amerikában'''.
 * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Igen változatos élőhelyeken fordulnak elő az esőerdőktől a sivatagokig. Sok faj epifita életmódot folytat, míg mások extrém szárazságtűrő szukkulensek. A beporzást speciális rovarok (gyakran legyek vagy méhek) végzik, amelyeket a virágok illata és nektárja csalogat.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Az [[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]] alcsalád (selyemkóróformák) az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] család legfejlettebb, filogenetikailag az legfiatalabb, monofiletikus egységet alkotó ága. A modern molekuláris kutatások a csoportot több tribuszra osztják, amelyek közül a szukkulencia szempontjából a [[:Kategória:Asclepiadeae|Asclepiadeae]] és a [[:Kategória:Ceropegieae|Ceropegieae]] a legjelentősebbek. A fejlődéstörténet során a kúszónövény (lián) habitustól a levéltelen szárszukkulencia felé mutató evolúciós trend figyelhető meg, amely az afrikai és arab arid területekhez való alkalmazkodás során többször, konvergens módon is kialakult.
 == Szukkulens taxonok ==
-Az alcsaládon belül számos klád mutat szukkulenciát. A legjelentősebbek a ''Ceropegieae'' és a ''Stapelieae'' nemzetségcsoportok. Ezek a növények gyakran levéltelenek, szárfukszosak, a száruk bordázott vagy szemölcsös, vizet raktározó szövetekkel rendelkezik. A ''Stapelia'' nemzetség fajai híresek dögszagú virágaikról, amelyek a húslegyeket vonzzák.
+Az alcsalád szukkulens képviselői három fő fejlődési vonal mentén csoportosíthatók:
+=== 1. Asclepiadeae (Cynanchinae szubtribusz) ===
+Ez a csoport képviseli az átmenetet a fásodó szárú kúszónövények és a valódi szukkulensek között.
+* ''[[:Kategória:Cynanchum|Cynanchum]]'': Világszerte elterjedt nemzetség, amelynek madagaszkári fajai extrém szárszukkulenciát mutatnak.
+* ''[[:Kategória:Sarcostemma|Sarcostemma]]'': Levéltelen, húsos, ízelt szárú növények, amelyek gyakran más növényekre támaszkodva növekednek.
-== Taxonómia és filogenetika ==
+=== 2. Ceropegieae (Ceropegiinae szubtribusz) ===
+A szukkulencia itt gyakran föld alatti raktározó szervekkel (kaudex) párosul.
+* ''[[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]]'': Változatos nemzetség, amelyben a húsos levelű kúszónövényektől a gumós geofitonokig minden forma megtalálható.
+* ''[[:Kategória:Brachystelma|Brachystelma]]'': Erősen gumós szukkulensek, amelyek vegetatív része a száraz évszakban gyakran visszahúzódik.
+=== 3. Ceropegieae (Stapeliinae szubtribusz) ===
+Ez a csoport a szárszukkulencia csúcsa az alcsaládban; a levelek redukálódtak, a fotoszintézist a bordás, kaktuszszerű szár végzi.
+{| class="wikitable"
+! Jelleg !! Nemzetségek
+|-
+| '''Klasszikus bordás szár''' || ''[[:Kategória:Stapelia|Stapelia]]'', ''[[:Kategória:Orbea|Orbea]]'', ''[[:Kategória:Huernia|Huernia]]'', ''[[:Kategória:Piaranthus|Piaranthus]]'', ''[[:Kategória:Caralluma|Caralluma]]'', ''[[:Kategória:Duvalia|Duvalia]]''
+|-
+| '''Oszlopos / kaktuszszerű''' || ''[[:Kategória:Hoodia|Hoodia]]'', ''[[:Kategória:Tavaresia|Tavaresia]]'', ''[[:Kategória:Echidnopsis|Echidnopsis]]''
+|-
+| '''Kavicsszerű / redukált''' || ''[[:Kategória:Pseudolithos|Pseudolithos]]'', ''[[:Kategória:Larryleachia|Larryleachia]]'', ''[[:Kategória:Whitesloanea|Whitesloanea]]''
+|-
+| '''Kérges / mimikri''' || ''[[:Kategória:Rhytidocaulon|Rhytidocaulon]]''
+|-
+| '''Különleges virágzatú''' || ''[[:Kategória:Edithcolea|Edithcolea]]'', ''[[:Kategória:Stapelianthus|Stapelianthus]]''
+|}
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-Az APG IV-rendszer szerint az ''Asclepiadoideae'' az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családjának egyik alcsaládja. Korábban önálló családként kezelték (''Asclepiadaceae''), de a molekuláris filogenetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy a csoport az ''Apocynaceae'' családon belül fejlődött ki, így alcsaládi rangra fokozták le. Az alcsalád szoros rokonságban áll a ''Secamonoideae'' alcsaláddal.
+A [[:Kategória:Stapeliinae|Stapeliinae]] szubtribusz tagjai külsőleg hasonlíthatnak az [[:Kategória:Euphorbiaceae|Euphorbiaceae]] vagy [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családok oszlopos szukkulenseire, de a meténgfélékre jellemző tejnedv és a rendkívül komplex, gyakran kellemetlen szagú (dögszagú) virágszerkezet (gynostegium) egyértelműen elkülöníti őket. A nemzetségek közötti különbséget (pl. ''[[:Kategória:Stapelia|Stapelia]]'' vs. ''[[:Kategória:Huernia|Huernia]]'') elsősorban a pártacső mélysége és a belső korona (corona) finom morfológiai jegyei adják.
 == Forrás ==
+* International Plant Names Index (IPNI)
+* Llifle Encyclopedia of Succulents
+* Meve, U. & Liede, S. (2002): A molecular phylogeny and generic rearrangement of the Stapeliads.
+* Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
 * https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
 * https://en.wikipedia.org/wiki/Asclepiadoideae