„Kategória:Echinocereus” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (4 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Speciesbox|taxon= Echinocereus}} | |||
== Tudományos név == | == Tudományos név == | ||
''' | * '''''Echinocereus''''' (Engelm.) Engelmann, 1848 | ||
''' | === A név eredete, etimológia === | ||
A nemzetségnév a görög ''echinos'' (sün vagy tengeri sün) és a latin ''cereus'' (viaszgyertya, fáklya) szavak összetételéből származik. '''George Engelmann''' a névválasztással a növények rendkívül sűrűn tövises, “sünre emlékeztető” termésére és hajtására utalt. A ''cereus'' tag a korabeli rendszertani hagyományt követi, amely minden oszlopos vagy hengeres kaktuszt a ''Cereus'' gyűjtőnemzetségbe sorolt. Az etimológiai források (Stearn, Genaust) kiemelik, hogy a név a nemzetség egyik legfőbb morfológiai bélyegét, a tövises virágcsövet és termést tükrözi. | |||
=== Típus === | |||
* ''Echinocereus viridiflorus'' Engelm.; Friedrich Adolph Wislizenus gyűjtése, '''Amerikai Egyesült Államok''', Új-Mexikó, Santa Fe környéke, 1846; típuspéldány helye: Missouri Botanical Garden (MO). | |||
* '''Első leírása:''' George Engelmann írta le először alnemzetségként (''Cereus'' subg. ''Echinocereus'') 1848-ban, Wislizenus ''Memoir of a Tour to Northern Mexico'' című művében. | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' George Engelmann emelte nemzetségi rangra még ugyanabban az évben (1848). | |||
{{Típusfaj|Echinocereus viridiflorus|limit=5}} | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | |||
=== A | |||
==== Hajtás, szár , levél, gyökér ==== | |||
A nemzetség tagjai változatos megjelenésűek, az apró, gömbölyded formáktól a csoportképző, hengeres oszlopokig terjednek. A '''szár''' húsos, hossza fajtól függően néhány centimétertől 60–100 centiméterig terjedhet, színe a világoszöldtől a sötétzöldig vagy szürkéskékig változik. A '''hajtás''' felületén 5–20 hosszanti irányú '''bordák''' találhatók, amelyek lehetnek élesek vagy alacsonyak. | |||
Az '''areolák''' a bordák élein helyezkednek el. A '''tövisek''' szinte minden fajnál jelen vannak, gyakran rendkívül színesek és sűrűek. A '''peremtövis''' általában több (8–30), a szárra simuló vagy szétálló. A '''középtövis''' (ha jelen van) 1–6 darab, gyakran hosszabb, erősebb és színesebb a peremtöviseknél. A '''gyökérzet''' legtöbbször rostos, de egyes fajoknál (pl. a korábbi ''Wilcoxia'' fajoknál) répaszerűen megvastagodott koloncos '''gyökér''' figyelhető meg. | |||
=== Generatív test === | |||
==== Virág ==== | |||
A '''virág''' nappal nyílik, a '''szár''' oldalán, az areolák felett, a bőrszövetet áttörve fejlődik ki. A '''virág''' tölcsér vagy harang alakú, mérete a kaktuszfélék között kiemelkedően nagy (akár 12 cm átmérőig). Jellemző bélyeg a virágcső és a magház külső felszínének tövisessége és gyapjassága. | |||
* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe igen változatos: skarlátvörös, bíbor, rózsaszín, sárga vagy zöldes. A '''belső lepellevél''' selymes fényű, a '''külső lepellevél''' gyakran zöldesebb árnyalatú. | |||
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidebbek a lepleknél, a '''portokok''' sárgák vagy fehérek. A '''termő''' alsó állású. A nemzetség egyik legfontosabb határozóbélyege az élénkzöld színű '''bibe''' és '''bibeszál'''. | |||
==== Termés ==== | |||
A termés húsos, lédús bogyó, amely éretten gyakran felreped. A termés fala kívülről '''tövisek'''-kel borított, amelyek az érés során gyakran könnyen lehullanak. | |||
* '''Magja:''' A magok feketék, aprók, felszínük szemcsézett vagy gödrös. | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség széles körben elterjedt az '''Amerikai Egyesült Államok''' nyugati és középső részein (különösen '''Texas''', '''Új-Mexikó''', '''Arizona''', '''Colorado'''), valamint '''Mexikó''' északi és középső államaiban. | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Igen tág tűrésű csoport: a sivatagi síkságoktól a magashegyi fenyvesekig (3000 m felett) előfordulnak. Kedvelik a sziklás lejtőket, kanyonokat és a füves prériket. Sok faj kiválóan alkalmazkodott a fagyhoz, így a hidegtűrő kaktuszgyűjtemények alapnövényei. | |||
=== | == Kultúrában tartás == | ||
Az ''[[:Kategória:Echinocereus|Echinocereus]]'' fajok népszerűek látványos virágzásuk miatt. A legtöbb faj számára biztosítani kell a teljes napfényt és a jó légmozgást. Ásványi alapú, jó vízelvezetésű talajban fejlődnek legjobban. Tavasszal és nyáron rendszeres öntözést, télen pedig teljes szárazságot igényelnek. Számos faj (pl. ''[[Echinocereus triglochidiatus]]'') a Kárpát-medencében is tartható szabadföldön, ha csapadékvédelmet kapnak. | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
A nemzetséget az élénkzöld '''bibe''', a virágcsövön megjelenő '''tövisek''' és a hajtás szövetét áttörő virágrügyek együttesen jól elkülönítik más nemzetségektől. Hasonlíthatnak a [[:Kategória:Lobivia|Lobivia]] vagy [[:Kategória:Echinopsis|Echinopsis]] nemzetségekre, de azok '''bibe'''-je sosem ilyen mélyzöld, és virágcsövük általában csak szőrös, nem tövises. | |||
=== | == Szukkulens taxonok == | ||
A nemzetség minden tagja törzsszukkulens. Kiemelkedő csoportjai a ''[[:Kategória:Echinocereus|Echinocereus]]'' sect. ''Echinocereus'' (pl. a tövis nélküli ''[[Echinocereus knippelianus]]'') és a hengeres szárú ''[[:Kategória:Echinocereus|Echinocereus]]'' sect. ''[[Wilcoxia]]''. Jellemzőjük a bordázott '''szár''', amely víztároló alapszövettel rendelkezik. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
Az APG 4 rendszertan alapján a [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] rend, a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család, a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád, a[[:Kategória:Phyllocacteae|Phyllocacteae]] tribus és a [[:Kategória:Echinocereinae|Echinocereinae]] altribus-ának névadó nemzetsége. Filogenetikai szempontból közeli rokonságban áll a ''[[Bergerocactus]]'' és ''[[Peniocereus]]'' nemzetségekkel. | |||
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Echinocereus}} | |||
== Forrás == | |||
* https://powo.science.kew.org/ | |||
* https://www.ipni.org/ | |||
* https://www.worldfloraonline.org/ | |||
* [https://www.google.com/search?q=https://www.llifle.com/Encyclopaedia/CACTI/Family/Cactaceae/Echinocereus/ https://www.llifle.com/Encyclopaedia/CACTI/Family/Cactaceae/Echinocereus/] | |||
* https://en.wikipedia.org/wiki/Echinocereus | |||
[[Kategória:Cactaceae]] | [[Kategória:Cactaceae]] | ||
[[Kategória:Echinocereinae]] | |||
A lap jelenlegi, 2026. január 19., 21:53-kori változata
| Echinocereus | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség- csoport |
Echinocereinae |
| Nemzetség | Echinocereus |
Tudományos név
- Echinocereus (Engelm.) Engelmann, 1848
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a görög echinos (sün vagy tengeri sün) és a latin cereus (viaszgyertya, fáklya) szavak összetételéből származik. George Engelmann a névválasztással a növények rendkívül sűrűn tövises, “sünre emlékeztető” termésére és hajtására utalt. A cereus tag a korabeli rendszertani hagyományt követi, amely minden oszlopos vagy hengeres kaktuszt a Cereus gyűjtőnemzetségbe sorolt. Az etimológiai források (Stearn, Genaust) kiemelik, hogy a név a nemzetség egyik legfőbb morfológiai bélyegét, a tövises virágcsövet és termést tükrözi.
Típus
- Echinocereus viridiflorus Engelm.; Friedrich Adolph Wislizenus gyűjtése, Amerikai Egyesült Államok, Új-Mexikó, Santa Fe környéke, 1846; típuspéldány helye: Missouri Botanical Garden (MO).
- Első leírása: George Engelmann írta le először alnemzetségként (Cereus subg. Echinocereus) 1848-ban, Wislizenus Memoir of a Tour to Northern Mexico című művében.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: George Engelmann emelte nemzetségi rangra még ugyanabban az évben (1848).
Echinocereus viridiflorus képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Echinocereus szinonimái
- = Wilcoxia
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A nemzetség tagjai változatos megjelenésűek, az apró, gömbölyded formáktól a csoportképző, hengeres oszlopokig terjednek. A szár húsos, hossza fajtól függően néhány centimétertől 60–100 centiméterig terjedhet, színe a világoszöldtől a sötétzöldig vagy szürkéskékig változik. A hajtás felületén 5–20 hosszanti irányú bordák találhatók, amelyek lehetnek élesek vagy alacsonyak.
Az areolák a bordák élein helyezkednek el. A tövisek szinte minden fajnál jelen vannak, gyakran rendkívül színesek és sűrűek. A peremtövis általában több (8–30), a szárra simuló vagy szétálló. A középtövis (ha jelen van) 1–6 darab, gyakran hosszabb, erősebb és színesebb a peremtöviseknél. A gyökérzet legtöbbször rostos, de egyes fajoknál (pl. a korábbi Wilcoxia fajoknál) répaszerűen megvastagodott koloncos gyökér figyelhető meg.
Generatív test
Virág
A virág nappal nyílik, a szár oldalán, az areolák felett, a bőrszövetet áttörve fejlődik ki. A virág tölcsér vagy harang alakú, mérete a kaktuszfélék között kiemelkedően nagy (akár 12 cm átmérőig). Jellemző bélyeg a virágcső és a magház külső felszínének tövisessége és gyapjassága.
- Takarólevelek: A lepellevél színe igen változatos: skarlátvörös, bíbor, rózsaszín, sárga vagy zöldes. A belső lepellevél selymes fényű, a külső lepellevél gyakran zöldesebb árnyalatú.
- Ivarlevelek: A porzószálak rövidebbek a lepleknél, a portokok sárgák vagy fehérek. A termő alsó állású. A nemzetség egyik legfontosabb határozóbélyege az élénkzöld színű bibe és bibeszál.
Termés
A termés húsos, lédús bogyó, amely éretten gyakran felreped. A termés fala kívülről tövisek-kel borított, amelyek az érés során gyakran könnyen lehullanak.
- Magja: A magok feketék, aprók, felszínük szemcsézett vagy gödrös.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A nemzetség széles körben elterjedt az Amerikai Egyesült Államok nyugati és középső részein (különösen Texas, Új-Mexikó, Arizona, Colorado), valamint Mexikó északi és középső államaiban.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Igen tág tűrésű csoport: a sivatagi síkságoktól a magashegyi fenyvesekig (3000 m felett) előfordulnak. Kedvelik a sziklás lejtőket, kanyonokat és a füves prériket. Sok faj kiválóan alkalmazkodott a fagyhoz, így a hidegtűrő kaktuszgyűjtemények alapnövényei.
Kultúrában tartás
Az Echinocereus fajok népszerűek látványos virágzásuk miatt. A legtöbb faj számára biztosítani kell a teljes napfényt és a jó légmozgást. Ásványi alapú, jó vízelvezetésű talajban fejlődnek legjobban. Tavasszal és nyáron rendszeres öntözést, télen pedig teljes szárazságot igényelnek. Számos faj (pl. Echinocereus triglochidiatus) a Kárpát-medencében is tartható szabadföldön, ha csapadékvédelmet kapnak.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A nemzetséget az élénkzöld bibe, a virágcsövön megjelenő tövisek és a hajtás szövetét áttörő virágrügyek együttesen jól elkülönítik más nemzetségektől. Hasonlíthatnak a Lobivia vagy Echinopsis nemzetségekre, de azok bibe-je sosem ilyen mélyzöld, és virágcsövük általában csak szőrös, nem tövises.
Szukkulens taxonok
A nemzetség minden tagja törzsszukkulens. Kiemelkedő csoportjai a Echinocereus sect. Echinocereus (pl. a tövis nélküli Echinocereus knippelianus) és a hengeres szárú Echinocereus sect. Wilcoxia. Jellemzőjük a bordázott szár, amely víztároló alapszövettel rendelkezik.
Taxonómia és filogenetika
Az APG 4 rendszertan alapján a Caryophyllales rend, a Cactaceae család, a Cactoideae alcsalád, aPhyllocacteae tribus és a Echinocereinae altribus-ának névadó nemzetsége. Filogenetikai szempontból közeli rokonságban áll a Bergerocactus és Peniocereus nemzetségekkel.
Érvényes taxonok és szinonimáik
| # | Taxonnév | Típusfaj, szinonimák |
|---|---|---|
| 1 | Echinocereus |
|
| 2 | Echinocereus acanthosetus |
|
| 3 | Echinocereus acifer |
|
| 4 | Echinocereus adustus |
|
| 5 | Echinocereus adustus subsp. adustus |
|
| 6 | Echinocereus adustus subsp. roemerianus | |
| 7 | Echinocereus adustus subsp. schwarzii |
|
| 8 | Echinocereus arizonicus |
|
| 9 | Echinocereus arizonicus subsp. arizonicus |
|
| 10 | Echinocereus arizonicus subsp. matudae |
|
| 11 | Echinocereus arizonicus subsp. nigrihorridispinus | |
| 12 | Echinocereus barthelowanus | |
| 13 | Echinocereus berlandieri |
|
| 14 | Echinocereus blumii | |
| 15 | Echinocereus bonkerae |
|
| 16 | Echinocereus bonkerae subsp. apachensis |
|
| 17 | Echinocereus bonkerae subsp. bonkerae | |
| 18 | Echinocereus brandegeei |
|
| 19 | Echinocereus bristolii |
|
| 20 | Echinocereus canus |
|
| 21 | Echinocereus carmenensis | |
| 22 | Echinocereus chaletii |
|
| 23 | Echinocereus chisosensis |
|
| 24 | Echinocereus chisosensis subsp. chisosensis | |
| 25 | Echinocereus chisosensis subsp. fobeanus |
|
| 26 | Echinocereus chloranthus |
|
| 27 | Echinocereus cinerascens |
|
| 28 | Echinocereus cinerascens subsp. cinerascens |
|
| 29 | Echinocereus cinerascens subsp. septentrionalis |
|
| 30 | Echinocereus cinerascens subsp. tulensis |
|
| 31 | Echinocereus coccineus |
|
| 32 | Echinocereus coccineus subsp. coccineus |
|
| 33 | Echinocereus coccineus subsp. paucispinus |
|
| 34 | Echinocereus coccineus subsp. rosei |
|
| 35 | Echinocereus dasyacanthus |
|
| 36 | Echinocereus dasyacanthus subsp. ctenoides |
|
| 37 | Echinocereus dasyacanthus subsp. dasyacanthus |
|
| 38 | Echinocereus dasyacanthus subsp. multispinosus | |
| 39 | Echinocereus dasyacanthus subsp. rectispinus |
|
| 40 | Echinocereus davisii |
|
| 41 | Echinocereus engelmannii |
|
| 42 | Echinocereus engelmannii subsp. engelmannii |
|
| 43 | Echinocereus engelmannii subsp. fasciculatus |
|
| 44 | Echinocereus engelmannii subsp. llanuraensis |
|
| 45 | Echinocereus enneacanthus |
|
| 46 | Echinocereus felixianus | |
| 47 | Echinocereus fendleri |
|
| 48 | Echinocereus fendleri subsp. fendleri |
|
| 49 | Echinocereus fendleri subsp. rectispinus |
|
| 50 | Echinocereus ferreiranus | |
| 51 | Echinocereus ferreiranus subsp. ferreiranus | |
| 52 | Echinocereus ferreiranus subsp. lindsayorum |
|
| 53 | Echinocereus grandis | |
| 54 | Echinocereus gurneyi |
|
| 55 | Echinocereus huitcholensis |
|
| 56 | Echinocereus klapperi | |
| 57 | Echinocereus knippelianus |
|
| 58 | Echinocereus koehresianus |
|
| 59 | Echinocereus kroenleinii |
|
| 60 | Echinocereus ×kunzei |
|
| 61 | Echinocereus laui | |
| 62 | Echinocereus ledingii |
|
| 63 | Echinocereus leucanthus |
|
| 64 | Echinocereus ×lloydii | |
| 65 | Echinocereus longisetus |
|
| 66 | Echinocereus longisetus subsp. delaetii |
|
| 67 | Echinocereus longisetus subsp. freudenbergeri |
|
| 68 | Echinocereus longisetus subsp. longisetus | |
| 69 | Echinocereus mapimiensis | |
| 70 | Echinocereus maritimus |
|
| 71 | Echinocereus metornii |
|
| 72 | Echinocereus milleri | |
| 73 | Echinocereus mombergerianus |
|
| 74 | Echinocereus neocapillus |
|
| 75 | Echinocereus ×neomexicanus |
|
| 76 | Echinocereus nicholii |
|
| 77 | Echinocereus nivosus |
|
| 78 | Echinocereus occidentalis |
|
| 79 | Echinocereus ortegae | |
| 80 | Echinocereus pacificus |
|
| 81 | Echinocereus palmeri |
|
| 82 | Echinocereus palmeri subsp. mazapil | |
| 83 | Echinocereus palmeri subsp. palmeri | |
| 84 | Echinocereus pamanesii |
|
| 85 | Echinocereus pamanesii | |
| 86 | Echinocereus pamanesii subsp. bonatzii |
|
| 87 | Echinocereus pamanesii subsp. pamanesii | |
| 88 | Echinocereus papillosus |
|
| 89 | Echinocereus parkeri | |
| 90 | Echinocereus parkeri subsp. arteagensis | |
| 91 | Echinocereus parkeri subsp. gonzalezii |
|
| 92 | Echinocereus parkeri subsp. mazapilensis | |
| 93 | Echinocereus parkeri subsp. parkeri | |
| 94 | Echinocereus pectinatus |
|
| 95 | Echinocereus pectinatus subsp. pectinatus |
|
| 96 | Echinocereus pectinatus subsp. rutowiorum | |
| 97 | Echinocereus pectinatus subsp. wenigeri |
|
| 98 | Echinocereus pentalophus |
|
| 99 | Echinocereus pentalophus subsp. leonensis |
|
| 100 | Echinocereus pentalophus subsp. pentalophus | |
| 101 | Echinocereus pentalophus subsp. procumbens |
|
| 102 | Echinocereus polyacanthus |
|
| 103 | Echinocereus poselgeri |
|
| 104 | Echinocereus primolanatus |
|
| 105 | Echinocereus pseudopectinatus |
|
| 106 | Echinocereus pulchellus |
|
| 107 | Echinocereus rayonesensis |
|
| 108 | Echinocereus reichenbachii |
|
| 109 | Echinocereus reichenbachii subsp. armatus |
|
| 110 | Echinocereus reichenbachii subsp. baileyi |
|
| 111 | Echinocereus reichenbachii subsp. burrensis | |
| 112 | Echinocereus reichenbachii subsp. fitchii |
|
| 113 | Echinocereus reichenbachii subsp. perbellus |
|
| 114 | Echinocereus reichenbachii subsp. reichenbachii | |
| 115 | Echinocereus relictus | |
| 116 | Echinocereus rigidissimus |
|
| 117 | Echinocereus rigidissimus subsp. rigidissimus | |
| 118 | Echinocereus rigidissimus subsp. rubispinus |
|
| 119 | Echinocereus ×roetteri var. lloydii |
|
| 120 | Echinocereus ×roetteri var. neomexicanus |
|
| 121 | Echinocereus russanthus |
|
| 122 | Echinocereus salm-dyckianus |
|
| 123 | Echinocereus sanpedroensis | |
| 124 | Echinocereus santaritensis |
|
| 125 | Echinocereus santaritensis subsp. bacanorensis |
|
| 126 | Echinocereus santaritensis subsp. santaritensis | |
| 127 | Echinocereus scheeri |
|
| 128 | Echinocereus scheeri subsp. gentryi |
|
| 129 | Echinocereus scheeri subsp. scheeri |
|
| 130 | Echinocereus schereri | |
| 131 | Echinocereus schmollii |
|
| 132 | Echinocereus sciurus |
|
| 133 | Echinocereus sciurus subsp. floresii |
|
| 134 | Echinocereus sciurus subsp. sciurus | |
| 135 | Echinocereus scopulorum | |
| 136 | Echinocereus sharpii |
|
| 137 | Echinocereus spinigemmatus | |
| 138 | Echinocereus stolonifer |
|
| 139 | Echinocereus stolonifer | |
| 140 | Echinocereus stolonifer subsp. stolonifer |
|
| 141 | Echinocereus stolonifer subsp. tayopensis |
|
| 142 | Echinocereus stramineus |
|
| 143 | Echinocereus subinermis |
|
| 144 | Echinocereus subinermis subsp. ochoterenae |
|
| 145 | Echinocereus subinermis subsp. subinermis |
|
| 146 | Echinocereus tamaulipensis |
|
| 147 | Echinocereus triglochidiatus |
|
| 148 | Echinocereus triglochidiatus subsp. mojavensis |
|
| 149 | Echinocereus triglochidiatus subsp. triglochidiatus |
|
| 150 | Echinocereus viereckii | |
| 151 | Echinocereus viereckii subsp. morricalii |
|
| 152 | Echinocereus viereckii subsp. santamariensis | |
| 153 | Echinocereus viereckii subsp. viereckii | |
| 154 | Echinocereus viridiflorus |
|
| 155 | Echinocereus viridiflorus subsp. correllii |
|
| 156 | Echinocereus viridiflorus subsp. viridiflorus |
|
| 157 | Echinocereus waldeisii |
|
| 158 | Echinocereus websterianus | |
| 159 | Echinocereus weinbergii |
|
| 160 | Echinocereus weinbergii subsp. venustus |
|
| 161 | Echinocereus weinbergii subsp. weinbergii |
|
| 162 | Echinocereus yavapaiensis |
Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:
- „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
- „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
- A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
- nem fogadják el érvényes névként,
- nem lehet egyértelműen besorolni,
- bizonytalan eredetű,
- vagy nem tartozik a családba.
Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.
Forrás
A(z) „Echinocereus” kategóriába tartozó lapok
A következő 22 lap található a kategóriában, összesen 22 lapból.
E
- Echinocereus acanthosetus
- Echinocereus adustus subsp. adustus XY
- Echinocereus bristolii
- Echinocereus enneacanthus
- Echinocereus grandis
- Echinocereus huitcholensis
- Echinocereus klapperi
- Echinocereus maritimus
- Echinocereus polyacanthus
- Echinocereus poselgeri X
- Echinocereus primolanatus X
- Echinocereus pseudopectinatus X
- Echinocereus reichenbachii subsp. armatus X
- Echinocereus reichenbachii subsp. baileyi XY
- Echinocereus reichenbachii subsp. perbellus XY
- Echinocereus reichenbachii subsp. reichenbachii XY
- Echinocereus rigidissimus subsp. rigidissimus X
- Echinocereus salm-dyckianus X
- Echinocereus sciurus subsp. floresii XY
- Echinocereus scopulorum X
- Echinocereus stolonifer subsp. tayopensis XY
- Echinocereus subinermis XY