„Kategória:Crassulaceae” változatai közötti eltérés

Crassulaceae
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Saxifragales
Család	Crassulaceae

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. január 1., 23:16-kori változata

Tudományos név

Crassulaceae Saint-Hilaire, 1805

A név eredete, etimológia

A család neve a Crassula típusnemzetség nevéből származik. A kifejezés a latin crassus (vastag, kövér) melléknév kicsinyítő képzős alakja, amely a növények pozsgás, vizet raktározó, megvastagodott leveleire utal. A botanikai latinban a crassus szó használata általános a szukkulens szövetek leírására (Stearn: Botanical Latin).

Típusnemzetség

Crassula Linnaeus; Gyűjtő: Linnaeus, 1753; Típuspéldány: Herb. Linn. No. 400.1 (LINN).
Első leírása: Jean Henri Jaume Saint-Hilaire, Exposition des Familles Naturelles, 1805.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: A családot Saint-Hilaire írta le érvényesen 1805-ben.

Crassula képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Sempervivaceae Jussieu
Sedaceae Roussel
Cotyledonaceae Trautvetter

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A család tagjai túlnyomórészt lágyszárú évelők vagy félcserjék, ritkábban egyévesek vagy vízinövények. Száruk és leveleik kifejezetten szukkulensek (pozsgások), szövetükben bőséges víznedvű raktározó alapszövet található. A levelek többnyire egyszerűek, ép szélűek, tagolatlanok, és gyakran sűrű tőlevélrózsát (rozettát) alkotnak. A levélállás lehet szórt, átellenes vagy örvös. A gyökérzet gyakran járulékos, de előfordulnak gumósan megvastagodott gyökerek is.

Generatív test

Virág

A virágzat általában bogas (cymose), gyakran forgó vagy kunkor. A virágok többnyire aktinomorfak (sugaras szimmetriájúak), hímnősek, és a virágtagok száma (körönként 3-tól akár 30-ig) megegyezik. A csészelevelek és a sziromlevelek száma azonos. A porzók száma megegyezik a szirmokéval, vagy azok kétszerese. A termőlevelek (carpellum) száma szintén megegyezik a szirmokéval, alapjuknál gyakran nektártermelő pikkelyek találhatóak.

Termés

A termés tüszőtermés-csoport (folliculus), amely a belső varrat mentén nyílik fel.

Magja: A magok aprók, nagy számban képződnek, belső táplálószövetük (endospermium) kevés vagy hiányzik.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, de súlypontjuk az északi féltekén és Dél-Afrikában található. Jelentős fajszámban fordulnak elő Mexikó, a Mediterráneum, Kelet-Ázsia és a Kanári-szigetek területén.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban arid (száraz) és szemiarid területeken élnek, sziklahasadékokban, köves talajokon, ahol más növények számára kevés víz áll rendelkezésre. Életmódjukra jellemző a CAM-típusú fotoszintézis (Crassulacean Acid Metabolism), amely lehetővé teszi az éjszakai szén-dioxid-megkötést a párologtatás csökkentése érdekében.

Szukkulens taxonok

A klád szinte összes tagja szukkulens. Jellemzőjük a levélszukkulencia, ahol a levelek parenchyma szövete vizet raktároz, így a növények extrém szárazságot is túlélnek. Fontosabb szukkulens nemzetségek: Sedum (varjúháj), Sempervivum (kövirózsa), Echeveria, Kalanchoe és Crassula.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a Crassulaceae a Saxifragales rendbe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. A belső rendszerezés során három fő alcsaládot különítenek el: Crassuloideae, Kalanchoideae és Sedoideae.

Forrás

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 18 alkategóriával rendelkezik (összesen 18 alkategóriája van).

A

C

D

Dudleya

E

Echeveria

G

P

S

T

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-= Crassulaceae (Varjúhájfélék) =
+{{Speciesbox|taxon=Crassulaceae}}
+== Tudományos név ==
-A Crassulaceae (varjúhájfélék) a pozsgás növények egyik legfontosabb és legjellegzetesebb családja. A család tagjai világszerte megtalálhatók, de elsősorban a száraz, köves, hegyvidéki élőhelyeken, valamint arid és félarid területeken váltak igazán változatossá. A család legismertebb nemzetségei a Sedum, Echeveria, Crassula, Aeonium, Kalanchoe és Sempervivum.
+* '''Crassulaceae''' Saint-Hilaire, 1805
-== Jellemzők ==
+=== A név eredete, etimológia ===
-=== Morfológia ===
+A család neve a ''Crassula'' típusnemzetség nevéből származik. A kifejezés a latin ''crassus'' (vastag, kövér) melléknév kicsinyítő képzős alakja, amely a növények pozsgás, vizet raktározó, megvastagodott leveleire utal. A botanikai latinban a ''crassus'' szó használata általános a szukkulens szövetek leírására (Stearn: Botanical Latin).
-A Crassulaceae család tagjai szinte kivétel nélkül pozsgás növények, melyek fő jellegzetességei:
-* húsos, vízraktározó levelek, általában tőlevélrózsákban vagy örvökben elhelyezkedve
-* gyakran kisebb termetű félcserjék, évelők vagy kisméretű cserjék
-* a szár rendszerint rövid, elágazó vagy tőrózsát visel
-A levelek egyszerűek, húsosak, gyakran bevonatosak vagy viaszréteggel fedettek. Teljes szélűek vagy ritkán fogazottak, fajonként változó phyllotaxis jellemzi (spirális, átellenes vagy örvös).
+=== Típusnemzetség ===
-=== Virágok ===
+* ''Crassula'' Linnaeus; Gyűjtő: '''Linnaeus''', 1753; Típuspéldány: Herb. Linn. No. 400.1 (LINN).
-Aprók, általában csillag alakúak. Öt vagy több lepellevélből állnak. A porzók száma gyakran a lepellevelek számának többszöröse. A termőlevelek különállók (apokarp termőtáj).
+* '''Első leírása:''' '''Jean Henri Jaume Saint-Hilaire''', ''Exposition des Familles Naturelles'', 1805.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A családot '''Saint-Hilaire''' írta le érvényesen 1805-ben.
-=== Anyagcsere ===
+{{Típusfaj|Crassula|limit=5}}
-A Crassulaceae a CAM-fotoszintézis (Crassulacean Acid Metabolism) névadó családja. Ez lehetővé teszi, hogy a sztómák éjjel nyíljanak ki, a CO₂ éjszakai megkötése után nappal történjen a fotoszintézis. Ez a mechanizmus kulcsfontosságú a szárazságtűrésben.
-== Elterjedés és élőhelyek ==
+=== Szinonimák ===
-A legfontosabb központok:
-* Mexikó – különösen gazdag az Echeveria, Sedum és Graptopetalum fajokban
-* Dél-Afrika – a Crassula változatosságának központja
-* Makarónia (Kanári-szigetek, Madeira) – az Aeonium rendkívül fajgazdag
-* Európa hegyvidékei – Sempervivum és néhány Sedum faj
-A fajok élőhelyei: sziklás lejtők, hegyoldalak, száraz bozótosok, félsivatagok, alpesi kőgörgetegek.
+* '''Sempervivaceae''' Jussieu
+* '''Sedaceae''' Roussel
+* '''Cotyledonaceae''' Trautvetter
-== Ökológiai szerep ==
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-Vízmegtartó stratégiák – a húsos levelek fontos vízraktárak. Talajstabilizáció – sziklákon és kőtörmelékben megtelepedve rögzítik a talajt. Rovarbeporzás – apró, nektárdús virágaik sok rovart (méhek, legyek, lepkék) vonzanak. Száraz élőhelyek úttörő növényei – sok faj képes sziklák repedéseiben is megtelepedni.
-== Gazdasági jelentőség ==
+=== Vegetatív test ===
-Dísznövények – a Crassulaceae család a pozsgásgyűjtők egyik fő érdeklődési köre. Legnépszerűbb nemzetségek: Echeveria, Graptopetalum, Graptoveria (hibridek), Aeonium, Crassula (pl. pénzlevelű növény: Crassula ovata), Kalanchoe – dísznövényként, cserpes virágként is gyakori.
-Hagyományos gyógyászat – néhány fajból világosító, fertőtlenítő vagy sebgyógyító hatású anyagokat nyernek. Talajtakarás és zöldtetők – szárazságtűrésük miatt sok Sedum fajt alkalmaznak.
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
-== Fontosabb nemzetségek ==
+A család tagjai túlnyomórészt lágyszárú évelők vagy félcserjék, ritkábban egyévesek vagy vízinövények. Száruk és leveleik kifejezetten szukkulensek (pozsgások), szövetükben bőséges ''víznedvű'' raktározó alapszövet található. A levelek többnyire egyszerűek, ép szélűek, tagolatlanok, és gyakran sűrű tőlevélrózsát (rozettát) alkotnak. A levélállás lehet szórt, átellenes vagy örvös. A gyökérzet gyakran járulékos, de előfordulnak gumósan megvastagodott gyökerek is.
-* Sedum – rendkívül fajgazdag; apró rozetta- vagy párnaszerű növekedés
-* Crassula – afrikai központú nemzetség, változatos levélformákkal
-* Echeveria – mexikói nemzetség, nagy tőrózsákkal és feltűnő levélszínekkel
-* Aeonium – Makaróniai endemikusok, fa- vagy bokorszerű habitusú fajokkal
-* Kalanchoe – sokféle levél- és virágforma, vegetatív szaporítólevelekkel
-* Sempervivum – európai hegyvidéki talajtakaró pozsgások
-== Megjegyzések a rendszertanhoz ==
+=== Generatív test ===
-A Crassulaceae egy jól körülhatárolható, monofiletikus család a Caryophyllales rendjén belül. Nevét a tipikus crassulaceás savanyúsági ciklus (CAM) felfedezése kapcsán kapta külön figyelemben.
+==== Virág ====
+A virágzat általában bogas (''cymose''), gyakran forgó vagy kunkor. A virágok többnyire aktinomorfak (sugaras szimmetriájúak), hímnősek, és a virágtagok száma (körönként 3-tól akár 30-ig) megegyezik. A csészelevelek és a sziromlevelek száma azonos. A porzók száma megegyezik a szirmokéval, vagy azok kétszerese. A termőlevelek (''carpellum'') száma szintén megegyezik a szirmokéval, alapjuknál gyakran nektártermelő pikkelyek találhatóak.
+==== Termés ====
+A termés tüszőtermés-csoport (''folliculus''), amely a belső varrat mentén nyílik fel.
+* '''Magja:''' A magok aprók, nagy számban képződnek, belső táplálószövetük (endospermium) kevés vagy hiányzik.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, de súlypontjuk az északi féltekén és '''Dél-Afrikában''' található. Jelentős fajszámban fordulnak elő '''Mexikó''', a '''Mediterráneum''', '''Kelet-Ázsia''' és a '''Kanári-szigetek''' területén.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid (száraz) és szemiarid területeken élnek, sziklahasadékokban, köves talajokon, ahol más növények számára kevés víz áll rendelkezésre. Életmódjukra jellemző a CAM-típusú fotoszintézis (Crassulacean Acid Metabolism), amely lehetővé teszi az éjszakai szén-dioxid-megkötést a párologtatás csökkentése érdekében.
+== Szukkulens taxonok ==
+A klád szinte összes tagja szukkulens. Jellemzőjük a levélszukkulencia, ahol a levelek ''parenchyma'' szövete vizet raktároz, így a növények extrém szárazságot is túlélnek. Fontosabb szukkulens nemzetségek: ''Sedum'' (varjúháj), ''Sempervivum'' (kövirózsa), ''Echeveria'', ''Kalanchoe'' és ''Crassula''.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Az APG IV osztályozás szerint a ''Crassulaceae'' a ''Saxifragales'' rendbe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. A belső rendszerezés során három fő alcsaládot különítenek el: ''Crassuloideae'', ''Kalanchoideae'' és ''Sedoideae''.
+== Forrás ==
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Crassulaceae
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
+[[Kategória:Saxifragales]]