„Kategória:Crassulaceae” változatai közötti eltérés
Üres oldal létrehozva |
|||
| (2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Speciesbox|taxon=Crassulaceae}} | |||
== Tudományos név == | |||
* '''Crassulaceae''' Saint-Hilaire, 1805 | |||
=== A név eredete, etimológia === | |||
A család neve a ''Crassula'' típusnemzetség nevéből származik. A kifejezés a latin ''crassus'' (vastag, kövér) melléknév kicsinyítő képzős alakja, amely a növények pozsgás, vizet raktározó, megvastagodott leveleire utal. A botanikai latinban a ''crassus'' szó használata általános a szukkulens szövetek leírására (Stearn: Botanical Latin). | |||
=== Típusnemzetség === | |||
* ''Crassula'' Linnaeus; Gyűjtő: '''Linnaeus''', 1753; Típuspéldány: Herb. Linn. No. 400.1 (LINN). | |||
* '''Első leírása:''' '''Jean Henri Jaume Saint-Hilaire''', ''Exposition des Familles Naturelles'', 1805. | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A családot '''Saint-Hilaire''' írta le érvényesen 1805-ben. | |||
{{Típusfaj|Crassula|limit=5}} | |||
=== Szinonimák === | |||
* '''Sempervivaceae''' Jussieu | |||
* '''Sedaceae''' Roussel | |||
* '''Cotyledonaceae''' Trautvetter | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | |||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
A család tagjai túlnyomórészt lágyszárú évelők vagy félcserjék, ritkábban egyévesek vagy vízinövények. Száruk és leveleik kifejezetten szukkulensek (pozsgások), szövetükben bőséges ''víznedvű'' raktározó alapszövet található. A levelek többnyire egyszerűek, ép szélűek, tagolatlanok, és gyakran sűrű tőlevélrózsát (rozettát) alkotnak. A levélállás lehet szórt, átellenes vagy örvös. A gyökérzet gyakran járulékos, de előfordulnak gumósan megvastagodott gyökerek is. | |||
=== Generatív test === | |||
==== Virág ==== | |||
A virágzat általában bogas (''cymose''), gyakran forgó vagy kunkor. A virágok többnyire aktinomorfak (sugaras szimmetriájúak), hímnősek, és a virágtagok száma (körönként 3-tól akár 30-ig) megegyezik. A csészelevelek és a sziromlevelek száma azonos. A porzók száma megegyezik a szirmokéval, vagy azok kétszerese. A termőlevelek (''carpellum'') száma szintén megegyezik a szirmokéval, alapjuknál gyakran nektártermelő pikkelyek találhatóak. | |||
==== Termés ==== | |||
A termés tüszőtermés-csoport (''folliculus''), amely a belső varrat mentén nyílik fel. | |||
* '''Magja:''' A magok aprók, nagy számban képződnek, belső táplálószövetük (endospermium) kevés vagy hiányzik. | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, de súlypontjuk az északi féltekén és '''Dél-Afrikában''' található. Jelentős fajszámban fordulnak elő '''Mexikó''', a '''Mediterráneum''', '''Kelet-Ázsia''' és a '''Kanári-szigetek''' területén. | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid (száraz) és szemiarid területeken élnek, sziklahasadékokban, köves talajokon, ahol más növények számára kevés víz áll rendelkezésre. Életmódjukra jellemző a CAM-típusú fotoszintézis (Crassulacean Acid Metabolism), amely lehetővé teszi az éjszakai szén-dioxid-megkötést a párologtatás csökkentése érdekében. | |||
== Szukkulens taxonok == | |||
A klád szinte összes tagja szukkulens. Jellemzőjük a levélszukkulencia, ahol a levelek ''parenchyma'' szövete vizet raktároz, így a növények extrém szárazságot is túlélnek. Fontosabb szukkulens nemzetségek: ''Sedum'' (varjúháj), ''Sempervivum'' (kövirózsa), ''Echeveria'', ''Kalanchoe'' és ''Crassula''. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
Az APG IV osztályozás szerint a ''Crassulaceae'' a ''Saxifragales'' rendbe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. A belső rendszerezés során három fő alcsaládot különítenek el: ''Crassuloideae'', ''Kalanchoideae'' és ''Sedoideae''. | |||
== Forrás == | |||
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/ | |||
* https://en.wikipedia.org/wiki/Crassulaceae | |||
* https://www.ipni.org/ | |||
* https://powo.science.kew.org/ | |||
[[Kategória:Saxifragales]] | |||
A lap jelenlegi, 2026. január 1., 23:16-kori változata
| Crassulaceae | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Saxifragales |
| Család | Crassulaceae |
Tudományos név
- Crassulaceae Saint-Hilaire, 1805
A név eredete, etimológia
A család neve a Crassula típusnemzetség nevéből származik. A kifejezés a latin crassus (vastag, kövér) melléknév kicsinyítő képzős alakja, amely a növények pozsgás, vizet raktározó, megvastagodott leveleire utal. A botanikai latinban a crassus szó használata általános a szukkulens szövetek leírására (Stearn: Botanical Latin).
Típusnemzetség
- Crassula Linnaeus; Gyűjtő: Linnaeus, 1753; Típuspéldány: Herb. Linn. No. 400.1 (LINN).
- Első leírása: Jean Henri Jaume Saint-Hilaire, Exposition des Familles Naturelles, 1805.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: A családot Saint-Hilaire írta le érvényesen 1805-ben.
Crassula képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Sempervivaceae Jussieu
- Sedaceae Roussel
- Cotyledonaceae Trautvetter
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A család tagjai túlnyomórészt lágyszárú évelők vagy félcserjék, ritkábban egyévesek vagy vízinövények. Száruk és leveleik kifejezetten szukkulensek (pozsgások), szövetükben bőséges víznedvű raktározó alapszövet található. A levelek többnyire egyszerűek, ép szélűek, tagolatlanok, és gyakran sűrű tőlevélrózsát (rozettát) alkotnak. A levélállás lehet szórt, átellenes vagy örvös. A gyökérzet gyakran járulékos, de előfordulnak gumósan megvastagodott gyökerek is.
Generatív test
Virág
A virágzat általában bogas (cymose), gyakran forgó vagy kunkor. A virágok többnyire aktinomorfak (sugaras szimmetriájúak), hímnősek, és a virágtagok száma (körönként 3-tól akár 30-ig) megegyezik. A csészelevelek és a sziromlevelek száma azonos. A porzók száma megegyezik a szirmokéval, vagy azok kétszerese. A termőlevelek (carpellum) száma szintén megegyezik a szirmokéval, alapjuknál gyakran nektártermelő pikkelyek találhatóak.
Termés
A termés tüszőtermés-csoport (folliculus), amely a belső varrat mentén nyílik fel.
- Magja: A magok aprók, nagy számban képződnek, belső táplálószövetük (endospermium) kevés vagy hiányzik.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, de súlypontjuk az északi féltekén és Dél-Afrikában található. Jelentős fajszámban fordulnak elő Mexikó, a Mediterráneum, Kelet-Ázsia és a Kanári-szigetek területén.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban arid (száraz) és szemiarid területeken élnek, sziklahasadékokban, köves talajokon, ahol más növények számára kevés víz áll rendelkezésre. Életmódjukra jellemző a CAM-típusú fotoszintézis (Crassulacean Acid Metabolism), amely lehetővé teszi az éjszakai szén-dioxid-megkötést a párologtatás csökkentése érdekében.
Szukkulens taxonok
A klád szinte összes tagja szukkulens. Jellemzőjük a levélszukkulencia, ahol a levelek parenchyma szövete vizet raktároz, így a növények extrém szárazságot is túlélnek. Fontosabb szukkulens nemzetségek: Sedum (varjúháj), Sempervivum (kövirózsa), Echeveria, Kalanchoe és Crassula.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV osztályozás szerint a Crassulaceae a Saxifragales rendbe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. A belső rendszerezés során három fő alcsaládot különítenek el: Crassuloideae, Kalanchoideae és Sedoideae.
Forrás
Alkategóriák
Ez a kategória az alábbi 18 alkategóriával rendelkezik (összesen 18 alkategóriája van).