„Szukkulens határozó: Phyllocacteae” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Szövegcsere – „== A szukkulens” → „== A” |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== A | == A Phyllocacteae határozókulcsa == | ||
Ez a határozókulcs a kaktuszfélék ([[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]) családjába tartozó, rendkívül heterogén megjelenésű, az oszlopos törzsalakoktól a kúszó és kifejezetten fán lakó (''epifiton'') életmódig terjedő [[:Kategória:Phyllocacteae|Phyllocacteae]] nemzetségcsoport (tribusz) alnemzetségcsoportjainak (szubtribuszaiknak) és nemzetségeinek elkülönítésére szolgál. | Ez a határozókulcs a kaktuszfélék ([[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]]) családjába tartozó, rendkívül heterogén megjelenésű, az oszlopos törzsalakoktól a kúszó és kifejezetten fán lakó (''epifiton'') életmódig terjedő [[:Kategória:Phyllocacteae|Phyllocacteae]] nemzetségcsoport (tribusz) alnemzetségcsoportjainak (szubtribuszaiknak) és nemzetségeinek elkülönítésére szolgál. | ||
| 58. sor: | 58. sor: | ||
############ Hatalmas, gyertyatartó alakú fák, a hajtásokon a bordák száma magas, a tövisek nagyon hosszúak; a virágok tölcséresek, éjszakaiak, széles takarólevelekkel → [[Szukkulens határozó: Marshallocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Marshallocereus|Marshallocereus]]'' nemzetség, ''[[Marshallocereus aragonii]]'') {{Határozó-galéria|Marshallocereus aragonii|limit=5}} | ############ Hatalmas, gyertyatartó alakú fák, a hajtásokon a bordák száma magas, a tövisek nagyon hosszúak; a virágok tölcséresek, éjszakaiak, széles takarólevelekkel → [[Szukkulens határozó: Marshallocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Marshallocereus|Marshallocereus]]'' nemzetség, ''[[Marshallocereus aragonii]]'') {{Határozó-galéria|Marshallocereus aragonii|limit=5}} | ||
############ Nem kizárólagosan gyertyatartó alakú fák, a virágok és hajtások morfológiája az alábbiak szerint ágazik el: | ############ Nem kizárólagosan gyertyatartó alakú fák, a virágok és hajtások morfológiája az alábbiak szerint ágazik el: | ||
############# A virágcső és a magház kívül látványos, széles, lapos pikkelyeket hordoz, amelyek papírszerűek vagy bőrszerűek; a növények ágrendszere laza → [[Szukkulens határozó: Pterocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Pterocereus|Pterocereus]]'' nemzetség, ''[[Pterocereus gaumeri]]'') {{Határozó-galéria|Pterocereus | ############# A virágcső és a magház kívül látványos, széles, lapos pikkelyeket hordoz, amelyek papírszerűek vagy bőrszerűek; a növények ágrendszere laza → [[Szukkulens határozó: Pterocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Pterocereus|Pterocereus]]'' nemzetség, ''[[Pterocereus gaumeri]]'') {{Határozó-galéria|Pterocereus gaumeri|limit=5}} | ||
############# Rendkívül diverz, fajgazdag nemzetség; a szárak oszloposak, bordásak, a tövisek elrendeződése változatos, a '''virágok''' tölcséresek, éjszaka vagy nappal nyílnak, a húsos '''termés''' felszínét sűrűn borítják a tövises, gyapjas areolák, amelyek éréskor gyakran lepotyognak → [[Szukkulens határozó: Stenocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Stenocereus|Stenocereus]]'' nemzetség, ''[[Stenocereus thurberi]]'') {{Határozó-galéria|Stenocereus thurberi|limit=5}} | ############# Rendkívül diverz, fajgazdag nemzetség; a szárak oszloposak, bordásak, a tövisek elrendeződése változatos, a '''virágok''' tölcséresek, éjszaka vagy nappal nyílnak, a húsos '''termés''' felszínét sűrűn borítják a tövises, gyapjas areolák, amelyek éréskor gyakran lepotyognak → [[Szukkulens határozó: Stenocereus]] (Pl. ''[[:Kategória:Stenocereus|Stenocereus]]'' nemzetség, ''[[Stenocereus thurberi]]'') {{Határozó-galéria|Stenocereus thurberi|limit=5}} | ||
## A Hylocereinae szubtribusz tagjai; kifejezetten trópusi vagy szubtrópusi, nedvesebb erdei környezethez alkalmazkodott kaktuszok, szinte mindegyik fajuk kúszó, kapaszkodó vagy lombkoronában élő ''epifiton''; a szárak gyakran 3-élűek, szárnyasak vagy teljesen lapított-levélszerűek (kladódiumok), a '''virágok''' többsége gigantikus, éjszaka nyíló, illatos, fehér vagy sárga leplekkel: | ## A Hylocereinae szubtribusz tagjai; kifejezetten trópusi vagy szubtrópusi, nedvesebb erdei környezethez alkalmazkodott kaktuszok, szinte mindegyik fajuk kúszó, kapaszkodó vagy lombkoronában élő ''epifiton''; a szárak gyakran 3-élűek, szárnyasak vagy teljesen lapított-levélszerűek (kladódiumok), a '''virágok''' többsége gigantikus, éjszaka nyíló, illatos, fehér vagy sárga leplekkel: | ||
A lap jelenlegi, 2026. május 23., 07:42-kori változata
A Phyllocacteae határozókulcsa
Ez a határozókulcs a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó, rendkívül heterogén megjelenésű, az oszlopos törzsalakoktól a kúszó és kifejezetten fán lakó (epifiton) életmódig terjedő Phyllocacteae nemzetségcsoport (tribusz) alnemzetségcsoportjainak (szubtribuszaiknak) és nemzetségeinek elkülönítésére szolgál.
- Elsősorban karibi és dél-amerikai (andoki vagy galápagosi) elterjedésű, morfológiájukban sokszor primitív bélyegeket vagy átmeneti karcsú-kúszó habitust mutató nemzetségek, amelyek a Leptocereinae és Corryocactinae alnemzetségcsoportokba tartoznak:
- A Leptocereinae szubtribusz tagjai; zömmel a Karib-térségben és az Andok északi vonulatain élő, cserjés vagy fatermetű kaktuszok, száraik gyakran erősen tagoltak, az areolák sűrűn tövisesek, a virágcső és a magház feltűnően pikkelyes vagy sörtés-tövises:
- Karcsú, ritkásan ágas, sokszor kúszó vagy támaszkodó hajtású antillai növények; a virágok kicsik, zöldessárgák vagy krémszínűek, éjszaka nyílnak, a termés húsos, gömbölyded bogyó, amelyet sűrűn borítanak a lehulló tövisek → Szukkulens határozó: Leptocereus (Pl. Leptocereus nemzetség, Leptocereus quadricostatus)
- Robusztusabb oszlopos, fásodó felépítésű, egyenesen álló vagy fatermetű andoki kaktuszok:
- Dél-Amerika északnyugati területein (Kolumbia, Ecuador, Peru) elterjedt, hatalmasra növő, gazdagon ágas fák; a szár bordái mélyek és élesek, a virágzat tölcséres, a magház és a virágcső vaskos pikkelyekkel és gyapjúval védett → Szukkulens határozó: Armatocereus (Pl. Armatocereus nemzetség, Armatocereus godingianus)
- Bolívia száraz völgyeiben endemikus, erősen fásodó törzsű kaktuszfa; a lombkoronát alkotó hajtások kékesszöldek, a tövisek merevek és hosszúak, a virágok fehérek, éjszakaiak, a termés nagy, tojásdad, sűrűn areolás és tövises → Szukkulens határozó: Castellanosia (Pl. Castellanosia nemzetség, Castellanosia caineana)
- A Corryocactinae szubtribusz tagjai; rendkívül változatos, többnyire dél-amerikai nemzetségek, amelyek a kisméretű, gömbölyded formáktól és az epifita átmenetektől a gigantikus oszlop kaktuszokig terjednek:
- Kifejezetten fán lakó (epifiton) vagy sziklalakó (litofiton), csüngő vagy kapaszkodó habitusú növények, vagy vékony, hajlékony, kúszó szárú formák:
- Apró, csüngő, gazdagon elágazó epifiton kaktuszok; a szár szegmensei hengeresek, bordásak vagy lapítottak, a virágok kicsik, fehérek, sárgák vagy rózsaszínűek, oldalt (laterálisan) nyílnak, a termés áttetsző vagy színes bogyó → Szukkulens határozó: Pfeiffera (Pl. Pfeiffera nemzetség, Pfeiffera ianthothele)
- Karcsú, kúszó, kapaszkodó vagy csavarodó, sokszor epifita hajtások; a szárak 3–5 élűek vagy szárnyas-lapítottak, a virágok éjszaka nyílnak, a virágcső megnyúlt, a magház külső felülete erősen pikkelyes és gyapjas → Szukkulens határozó: Strophocactus (Pl. Strophocactus nemzetség, Strophocactus wittii)
- Talajlakó, egyenesen álló, cserjés vagy masszív oszlopos kaktuszok:
- Alacsony, párnás vagy csoportos növekedésű, déli andoki (patagóniai) elterjedésű növények; a szár finoman bordás, a tövisszerkezet sűrű, a virágok tölcséres vagy harang alakúak, sárgák, narancssárgák vagy rézvörösek → Szukkulens határozó: Austrocactus (Pl. Austrocactus nemzetség, Austrocactus bertinii)
- Közepes vagy gigantikus termetű, cserjés vagy oszlopos növények:
- A Galápagos-szigeteken endemikus nemzetségek:
- Alacsony, sűrűn tövises, sárgásbarna telepeket alkotó kaktuszok; a hajtások hengeresek, a virágok keskenyek, tölcséresebbek, krémszínűek és csak rövid ideig nyílnak → Szukkulens határozó: Brachycereus (Pl. Brachycereus nemzetség, Brachycereus nesioticus)
- Magas, fatermetű kaktuszok, kifejezett hengeres, fásodó törzzsel és lazán ágazó lombkoronával; a virágok nagyok, fehérek, éjszaka nyílnak, a magház pikkelyes és gyapjas → Szukkulens határozó: Jasminocereus (Pl. Jasminocereus nemzetség, Jasminocereus thouarsii)
- Kontinentális dél-amerikai (főleg peru, bolíviai, chilei) elterjedésű oszlopos kaktuszok:
- Chilei tengerparti és andoki lejtőkön élő, masszív oszlopos kaktuszok; a szár vastag, a bordák száma magas, a virágok fehérek vagy rózsaszínesek, a virágcső sűrű, merev sörtékkel és gyapjúval borított, a termés savanykás, ehető bogyó → Szukkulens határozó: Eulychnia (Pl. Eulychnia nemzetség, Eulychnia acida)
- Peru és Bolívia száraz területeire korlátozódó nemzetségek:
- Cserjés vagy felálló, tőből ágasan növekedő kaktuszok; a hajtások finoman bordásak, a virágok széles tölcséresek, sárgák, narancssárgák vagy sötétvörösek, nappal nyílnak, a porzók rövidek → Szukkulens határozó: Corryocactus (Pl. Corryocactus nemzetség, Corryocactus brevistylus)
- Hatalmas, robusztus oszlopok, amelyek areolái az évek során rendkívül megnagyobbodnak, vaskos, fásodó, gyapjas párnákká (spur) alakulnak, amelyekből folyamatosan, egymás után több virág és hatalmas, merev tövisek fejlődnek → Szukkulens határozó: Neoraimondia (Pl. Neoraimondia nemzetség, Neoraimondia arequipensis)
- A Galápagos-szigeteken endemikus nemzetségek:
- Kifejezetten fán lakó (epifiton) vagy sziklalakó (litofiton), csüngő vagy kapaszkodó habitusú növények, vagy vékony, hajlékony, kúszó szárú formák:
- A Leptocereinae szubtribusz tagjai; zömmel a Karib-térségben és az Andok északi vonulatain élő, cserjés vagy fatermetű kaktuszok, száraik gyakran erősen tagoltak, az areolák sűrűn tövisesek, a virágcső és a magház feltűnően pikkelyes vagy sörtés-tövises:
- Észak-amerikai oszlop kaktuszok, vagy globálisan elterjedt trópusi és szubtrópusi, jellegzetesen erdei szukkulens epifiton és kúszo-kapaszkodó alakok, amelyek az Echinocereinae és Hylocereinae alnemzetségcsoportokba tartoznak:
- Az Echinocereinae szubtribusz tagjai; túlnyomórészt észak-amerikai (mexikói és USA délnyugati) súlypontú csoport, amely a kisméretű, tőből sarjadó gömbölyded alakoktól a sivatagi tájat meghatározó gigantikus oszlopkaktuszokig (szaguaró és rokonai) terjed:
- Alacsony, csoportos, puha szárú növények vagy vékony, föld alatti répaszerű gyökérrel rendelkező kaktuszok; a virágok feltűnően nagyok, élénk színűek (bíbor, rózsaszín, sárga, zöld), nappal nyílnak, a bibe ágai szinte mindig smaragdzöldek, a magház és a termés erősen tövises → Szukkulens határozó: Echinocereus (Pl. Echinocereus nemzetség, Echinocereus cinerascens)
- Nagyobb termetű, merev, fásodó szárú cserjék vagy monumentális oszlopok és kaktuszfák:
- Karcsú, cserjés vagy kúszó hajtású növények, amelyek szára gyakran 3–5 élű, vagy vékony hengeres, az areolák finomabb töviseket viselnek:
- Éjszaka nyíló, tölcséres, tiszta fehér virágú, többnyire egyenesen álló vagy cserjés növények, gyökérzetük sokszor vaskos gumó; a hajtások bordásak, nem karéjosak → Szukkulens határozó: Nyctocereus (Pl. Nyctocereus nemzetség, Nyctocereus serpentinus)
- Karcsú, többnyire kúszó vagy kapaszkodó hajtások, száraik gyakran szögletesek vagy szárnyasak, a virágok nappal vagy éjszaka nyílnak, a lepelcső hosszú és vékony → Szukkulens határozó: Peniocereus (Pl. Peniocereus nemzetség, Peniocereus greggii)
- Robusztus, vastag szárú, egyenesen álló oszlopos kaktuszok és gigantikus fák:
- A virágzó zónában a hajtások csúcsán vagy oldalán sűrű gyapjas-szőrös szerkezet, cephalium vagy pszeudocephalium alakul ki, ahol a tövisek sörteszerűvé finomodnak:
- Monometrikus, hatalmasra növő mexikói oszlopok; a hajtás csúcsán egyetlen masszív, sapkaszerű, vastag gyapjúból és sörtékből álló valódi cephalium fejlődik, amely teljesen lezárja a szár vegetatív növekedését → Szukkulens határozó: Cephalocereus (Pl. Cephalocereus nemzetség, Cephalocereus senilis)
- Oldalirányú vagy csúcsi pszeudocephaliumot fejlesztő növények, ahol a szár növekedése nem áll le:
- Egyetlen hatalmas, elágazás nélküli vagy kevéssé ágas oszlop, amelynek csúcsi virágzó zónáját sűrű, hosszú, sárgásbarna szőrök és sörték borítják; a virágzás után a hajtás tovább növekszik → Szukkulens határozó: Backebergia (Pl. Backebergia nemzetség, Backebergia militaris)
- Gazdagon elágazó, fatermetű vagy cserjés kaktuszok; a pszeudocephalium oldalt, hosszan húzódik a bordák mentén, vagy a tövisek ivari dimorfizmust mutatnak (a virágzó zónában sűrűbbek, szőrszerűek):
- Erősen ágas mexikói kaktuszok; a virágzó areolák sűrűn nemezesek és hosszú sörtéket viselnek, a virágok kicsik, harang alakúak, a termés sima, húsos bogyó → Szukkulens határozó: Lophocereus (Pl. Lophocereus nemzetség, Lophocereus schottii)
- Egyenesen felálló, masszív oszlopok; az areolák szélesek, fehéren gyapjasak, a bordák élei vastagok, szinte tompák, a tövisek nagyon erősek, merevek → Szukkulens határozó: Marginatocereus (Pl. Marginatocereus nemzetség, Marginatocereus marginatus)
- A virágzó zónában nem alakul ki sűrű gyapjas cephalium vagy módosult tövisszerkezet, az areolák normális megjelenésűek:
- A szár szürkészöld vagy hamvas kék, a bordák száma kevés (3–8), nagyon magasan futnak; a virágok kicsik, fehérek vagy krémszínűek, de a termés sötétkék, hamvas, ehető bogyó (myrtillocactus termés) → Szukkulens határozó: Myrtillocactus (Pl. Myrtillocactus nemzetség, Myrtillocactus geometrizans)
- A szár zöld, sötétzöld vagy sárgászöld, a bordák száma magasabb, a termés szerkezete eltérő:
- Hatalmas, gyertyatartó alakúan elágazó vagy magányos sivatagi kaktuszóriások (Sonora és környéke):
- Arizona és Sonora jellegzetes, gigantikus fatermetű kaktusza; a törzsből a karok felfelé ívelnek, a virágok nagyok, fehérek, a hajtások csúcsán koszorúszerűen nyílnak, a porzók száma rendkívül magas → Szukkulens határozó: Carnegiea (Pl. Carnegiea nemzetség, Carnegiea gigantea)
- Hatalmas, tőből vagy alacsonyan ágas oszlop kaktuszok, a száraik rendkívül vaskosak, bordáik mélyek, töviseik félelmetesen erősek és merevek → Szukkulens határozó: Pachycereus (Pl. Pachycereus nemzetség, Pachycereus pringlei)
- Mexikó délebbi, száraz vagy szubtrópusi területein élő oszlop kaktuszok és cserjék:
- Tőből gazdagon ágas, sűrű bozótokat alkotó kaliforniai-mexikói kaktusz; a hajtások viszonylag vékonyak, sárgászöldek, a tövisek sűrűn borítják a felületet, a virágok vörösesek vagy sárgásak → Szukkulens határozó: Bergerocactus (Pl. Bergerocactus nemzetség, Bergerocactus emoryi)
- Magasabb, felálló vagy fatermetű, fásodó oszlopos kaktuszok:
- A virágok a bordák mentén, az areolák belső élén fejlődnek, a virágcső rövid, a termés falát pikkelyek és leheletszerűen finom, lehulló töviskék borítják:
- Magas, karcsú oszlopok, a hajtások vége kissé elvékonyodik, a virágok fehérek, tölcséres-harang alakúak → Szukkulens határozó: Isolatocereus (Pl. Isolatocereus nemzetség, Isolatocereus dumortieri)
- Robusztus, gazdagon ágas kaktuszfák, a hajtások sötétzöldek vagy szürkéskékek, a bordák élei hullámosak, a tövisek vastag alappal rendelkeznek → Szukkulens határozó: Lemaireocereus (Pl. Lemaireocereus nemzetség, Lemaireocereus hollianus)
- A virágok és a termések morfológiája más; a terméshús gyakran élénkvörös vagy sárga, lédús, a külső felület erősebben areolás:
- A magház és a termés felülete látványosan, nagyméretű fás vagy húsos pikkelyekkel borított, amelyek hónaljában nincs gyapjú; a virágok sárgásfehérek, nappal nyílnak → Szukkulens határozó: Escontria (Pl. Escontria nemzetség, Escontria chiotilla)
- A magház és a termés felülete más felépítésű, az areolák gyapjasak vagy sörtések:
- Cserjés vagy fatermetű növények, a hajtások bordái élesek, az areolák sűrűn helyezkednek el; a virágok kis tölcsér alakúak, a szirmok teljesen visszahajlanak → Szukkulens határozó: Polaskia (Pl. Polaskia nemzetség, Polaskia chichipe)
- A hajtások vagy a virágszerkezet eltérő bélyegeket mutat:
- Hatalmas, gyertyatartó alakú fák, a hajtásokon a bordák száma magas, a tövisek nagyon hosszúak; a virágok tölcséresek, éjszakaiak, széles takarólevelekkel → Szukkulens határozó: Marshallocereus (Pl. Marshallocereus nemzetség, Marshallocereus aragonii)
- Nem kizárólagosan gyertyatartó alakú fák, a virágok és hajtások morfológiája az alábbiak szerint ágazik el:
- A virágcső és a magház kívül látványos, széles, lapos pikkelyeket hordoz, amelyek papírszerűek vagy bőrszerűek; a növények ágrendszere laza → Szukkulens határozó: Pterocereus (Pl. Pterocereus nemzetség, Pterocereus gaumeri)
- Rendkívül diverz, fajgazdag nemzetség; a szárak oszloposak, bordásak, a tövisek elrendeződése változatos, a virágok tölcséresek, éjszaka vagy nappal nyílnak, a húsos termés felszínét sűrűn borítják a tövises, gyapjas areolák, amelyek éréskor gyakran lepotyognak → Szukkulens határozó: Stenocereus (Pl. Stenocereus nemzetség, Stenocereus thurberi)
- A virágok a bordák mentén, az areolák belső élén fejlődnek, a virágcső rövid, a termés falát pikkelyek és leheletszerűen finom, lehulló töviskék borítják:
- Hatalmas, gyertyatartó alakúan elágazó vagy magányos sivatagi kaktuszóriások (Sonora és környéke):
- A virágzó zónában a hajtások csúcsán vagy oldalán sűrű gyapjas-szőrös szerkezet, cephalium vagy pszeudocephalium alakul ki, ahol a tövisek sörteszerűvé finomodnak:
- Karcsú, cserjés vagy kúszó hajtású növények, amelyek szára gyakran 3–5 élű, vagy vékony hengeres, az areolák finomabb töviseket viselnek:
- A Hylocereinae szubtribusz tagjai; kifejezetten trópusi vagy szubtrópusi, nedvesebb erdei környezethez alkalmazkodott kaktuszok, szinte mindegyik fajuk kúszó, kapaszkodó vagy lombkoronában élő epifiton; a szárak gyakran 3-élűek, szárnyasak vagy teljesen lapított-levélszerűek (kladódiumok), a virágok többsége gigantikus, éjszaka nyíló, illatos, fehér vagy sárga leplekkel:
- A szárak vékonyak, hengeresek, sokbordásak vagy finoman barázdáltak, csüngőek vagy kúszóak, sűrűn borítottak apró, sörteszerű tövisekkel:
- A virágok nappal nyílnak, élénk tűzvörösek, narancssárgák vagy bíborszínűek, kétoldalian részarányosak (zigomorfak), a virágcső hosszan megnyúlt és ívesen hajlott → Szukkulens határozó: Aporocactus (Pl. Aporocactus nemzetség, Aporocactus flagelliformis)
- A virágok éjszaka nyílnak, hatalmasak, sugaras szimmetriájúak, tölcséresen szétterülők, többnyire fehérek vagy krémszínűek, rendkívül illatosak (a "királynő-kaktuszok") → Szukkulens határozó: Selenicereus (Pl. Selenicereus nemzetség, Selenicereus grandiflorus)
- A szárak markánsan 3-élűek, szárnyasak vagy teljesen lapítottak, levélszerűek, a bordák száma alacsony (2–4), a hajtások felülete többnyire csupasz:
- A szár szegmensei teljesen laposak, vékonyak, levélszerűek, szélük mélyen fogazott vagy hullámos, valódi bordák nincsenek; a virágok hatalmasak, fehérek, a virágcső pikkelyes, de teljesen hiányoznak róla a tövisek vagy szőrök → Szukkulens határozó: Epiphyllum (Pl. Epiphyllum nemzetség, Epiphyllum oxypetalum)
- A szár szegmensei markánsan 3-élűek, háromszög keresztmetszetűek vagy szárnyasak, ritkábban lapítottak, de vaskosabbak:
- Kúszó vagy támaszkodó cserjék, a szárak 3–5 élűek, az éleken a tövisek rövidek, de merevek; a virágcső vaskos, nagy pikkelyekkel borított, a magház nem tövises → Szukkulens határozó: Acanthocereus (Pl. Acanthocereus nemzetség, Acanthocereus tetragonus)
- Kifejezetten epifiton vagy fákra kúszó növények, léggyökerekkel kapaszkodnak; a virágszerkezet és a termés morfológiája az alábbiak szerint különül el:
- Gigantikus virágú és termésű (pitahaya) növények, a száraik vastagok, húsosak, 3-élűek, az élek hullámosak; a lepelcső pikkelyei hatalmasak, húsosak, a termés nagy, pikkelyes, ehető bogyó → Szukkulens határozó: Hylocereus (Pl. Hylocereus nemzetség, Hylocereus undatus)
- Közepes vagy kisebb termetű erdei kaktuszok, a virágok és hajtások finomabb szerkezetűek:
- Kisméretű, karcsú, 2 vagy 3-élű hajtásokkal rendelkező növények; a virágok aprók, tölcséresek, halvány rózsaszínűek vagy fehérek, a virágcső rövid és vékony, a termések parányi bogyók → Szukkulens határozó: Pseudorhipsalis (Pl. Pseudorhipsalis nemzetség, Pseudorhipsalis ramulosa)
- Speciális, közép-amerikai elterjedésű nemzetségek:
- A szárak többnyire lapítottak vagy 3-élűek; a virágok közepesek, éjszakaiak, a virágcső és a magház külső felületét apró pikkelyek, sűrű szőrzet vagy finom tövisszerű sörték borítják → Szukkulens határozó: Weberocereus (Pl. Weberocereus nemzetség, Weberocereus tunilla)
- Karcsú, többnyire 3-élű vagy szárnyas szárú kaktusz; a virágszerkezet és a genetikai bélyegek alapján elkülönített, átmeneti filogenetikai pozíciójú közép-amerikai nemzetség → Szukkulens határozó: Kimnachia (Pl. Kimnachia nemzetség, Kimnachia ramulosa)
- A szárak vékonyak, hengeresek, sokbordásak vagy finoman barázdáltak, csüngőek vagy kúszóak, sűrűn borítottak apró, sörteszerű tövisekkel:
- Az Echinocereinae szubtribusz tagjai; túlnyomórészt észak-amerikai (mexikói és USA délnyugati) súlypontú csoport, amely a kisméretű, tőből sarjadó gömbölyded alakoktól a sivatagi tájat meghatározó gigantikus oszlopkaktuszokig (szaguaró és rokonai) terjed: