„Kategória:Angiospermae” változatai közötti eltérés
| (4 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
A név az ógörög ''angeion'' (ἀγγεῖον – edény, tartó, tok) és a ''sperma'' (σπέρμα – mag, csíra) szavak összetételéből származik. '''Paul Hermann''' alkotta meg a kifejezést 1690-ben, modern értelmében pedig Robert Brown használta először 1827-ben a zárvatermők elkülönítésére a nyitvatermőktől (''Gymnospermae''). A megnevezés arra utal, hogy a magkezdemények zárt termőben, védetten fejlődnek. | A név az ógörög ''angeion'' (ἀγγεῖον – edény, tartó, tok) és a ''sperma'' (σπέρμα – mag, csíra) szavak összetételéből származik. '''Paul Hermann''' alkotta meg a kifejezést 1690-ben, modern értelmében pedig '''Robert Brown''' használta először 1827-ben a zárvatermők elkülönítésére a nyitvatermőktől (''Gymnospermae''). A megnevezés arra utal, hogy a magkezdemények zárt termőben, védetten fejlődnek. | ||
=== Típus === | === Típus === | ||
| 64. sor: | 64. sor: | ||
Az evolúciós fában láthatjuk, hogy a pozsgás (szukkulens) tulajdonság a kladogram különböző pontjain jelenik meg válaszként ([[A szukkulencia és a konvergens evolúció|konvergens evolúció]]) helytől és időtől függetlenül az azonos külső, kedvezőtlen környezeti hatásokra (vízhiányos, xerofita környezet). | Az evolúciós fában láthatjuk, hogy a pozsgás (szukkulens) tulajdonság a kladogram különböző pontjain jelenik meg válaszként ([[A szukkulencia és a konvergens evolúció|konvergens evolúció]]) helytől és időtől függetlenül az azonos külső, kedvezőtlen környezeti hatásokra (vízhiányos, xerofita környezet). | ||
{{Kladogram| | |||
└─ Angiospermae | └─ Angiospermae | ||
├─ (1) Amborellales | ├─ (1) Amborellales | ||
| 75. sor: | 75. sor: | ||
│ ├─ N | │ ├─ N | ||
│ │ ├─ (4) Canellales | │ │ ├─ (4) Canellales | ||
│ │ └─ (5) Piperales * | │ │ └─ (5) [[:Kategória:Piperales|Piperales]] * | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ (6) Laurales | │ ├─ (6) Laurales | ||
| 85. sor: | 85. sor: | ||
│ ├─ (9) Acorales | │ ├─ (9) Acorales | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ (10) Alismatales * | │ ├─ (10) [[:Kategória:Alismatales|Alismatales]] * | ||
│ └─ Petrosaviids | │ └─ Petrosaviids | ||
│ ├─ (11) Petrosaviales | │ ├─ (11) Petrosaviales | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ N | │ ├─ N | ||
│ │ ├─ (12) Dioscoreales * | │ │ ├─ (12) [[:Kategória:Dioscoreales|Dioscoreales]] * | ||
│ │ └─ (13) Pandanales * | │ │ └─ (13) [[:Kategória:Pandanales|Pandanales]] * | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ (14) Liliales | │ ├─ (14) Liliales | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ (15) Asparagales * | │ ├─ (15) [[:Kategória:Asparagales|Asparagales]] * | ||
│ └─ Commelinids | │ └─ Commelinids | ||
│ ├─ (16) Arecales | │ ├─ (16) Arecales | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ (17) Poales * | │ ├─ (17) [[:Kategória:Poales|Poales]] * | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ (18) Zingiberales | │ ├─ (18) Zingiberales | ||
│ └─ (19) Commelinales * | │ └─ (19) [[:Kategória:Commelinales|Commelinales]] * | ||
└─ N | └─ N | ||
├─ (20) Ceratophyllales | ├─ (20) Ceratophyllales | ||
| 119. sor: | 119. sor: | ||
└─ Pentapetalae | └─ Pentapetalae | ||
├─ Superrosids | ├─ Superrosids | ||
│ ├─ (27) Saxifragales * | │ ├─ (27) [[:Kategória:Saxifragales|Saxifragales]] * | ||
│ └─ Rosids | │ └─ Rosids | ||
│ ├─ (28) Vitales * | │ ├─ (28) [[:Kategória:Vitales|Vitales]] * | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ Fabids (Eurosids I) | │ ├─ Fabids (Eurosids I) | ||
| 127. sor: | 127. sor: | ||
│ │ │ ├─ (29) Celastrales | │ │ │ ├─ (29) Celastrales | ||
│ │ │ └─ N | │ │ │ └─ N | ||
│ │ │ ├─ (30) Oxalidales * | │ │ │ ├─ (30) [[:Kategória:Oxalidales|Oxalidales]] * | ||
│ │ │ └─ (31) Malpighiales * | │ │ │ └─ (31) [[:Kategória:Malpighiales|Malpighiales]] * | ||
│ │ └─ N (Nitrogénkötő klád + Zygoph.) | │ │ └─ N (Nitrogénkötő klád + Zygoph.) | ||
│ │ ├─ (32) Zygophyllales * | │ │ ├─ (32) [[:Kategória:Zygophyllales|Zygophyllales]] * | ||
│ │ └─ N | │ │ └─ N | ||
│ │ ├─ (33) Fabales * | │ │ ├─ (33) [[:Kategória:Fabales|Fabales]] * | ||
│ │ └─ N | │ │ └─ N | ||
│ │ ├─ (34) Rosales * | │ │ ├─ (34) [[:Kategória:Rosales|Rosales]] * | ||
│ │ └─ N | │ │ └─ N | ||
│ │ ├─ (35) Fagales | │ │ ├─ (35) Fagales | ||
│ │ └─ (36) Cucurbitales * | │ │ └─ (36) [[:Kategória:Cucurbitales|Cucurbitales]] * | ||
│ └─ Malvids (Eurosids II) | │ └─ Malvids (Eurosids II) | ||
│ ├─ (37) Geraniales * | │ ├─ (37) [[:Kategória:Geraniales|Geraniales]] * | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ (38) Myrtales | │ ├─ (38) Myrtales | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ (39) Sapindales * | │ ├─ (39) [[:Kategória:Sapindales|Sapindales]] * | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ (40) Huerteales | │ ├─ (40) Huerteales | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ (41) Brassicales * | │ ├─ (41) [[:Kategória:Brassicales|Brassicales]] * | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ (42) Malvales * | │ ├─ (42) [[:Kategória:Malvales|Malvales]] * | ||
│ └─ (43) Picramniales | │ └─ (43) Picramniales | ||
└─ Superasterids | └─ Superasterids | ||
├─ (44) Dilleniales | ├─ (44) Dilleniales | ||
└─ N | └─ N | ||
├─ (45) Caryophyllales * | ├─ (45) [[:Kategória:Caryophyllales|Caryophyllales]] * | ||
└─ Asterids | └─ Asterids | ||
├─ N (Bazális Asterids) | ├─ N (Bazális Asterids) | ||
│ ├─ (46) Cornales | │ ├─ (46) Cornales | ||
│ └─ (47) Ericales * | │ └─ (47) [[:Kategória:Ericales|Ericales]] * | ||
└─ Gentianids (Euasterids) | └─ Gentianids (Euasterids) | ||
├─ Lamiids (Euasterids I) | ├─ Lamiids (Euasterids I) | ||
| 167. sor: | 167. sor: | ||
│ ├─ (50) Garryales | │ ├─ (50) Garryales | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ (51) Gentianales * | │ ├─ (51) [[:Kategória:Gentianales|Gentianales]] * | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ (52) Boraginales * | │ ├─ (52) [[:Kategória:Boraginales|Boraginales]] * | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ (53) Vahliales | │ ├─ (53) Vahliales | ||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ (54) Solanales * | │ ├─ (54) [[:Kategória:Solanales|Solanales]] * | ||
│ └─ (55) Lamiales * | │ └─ (55) [[:Kategória:Lamiales|Lamiales]] * | ||
└─ Campanulids (Euasterids II) | └─ Campanulids (Euasterids II) | ||
├─ (56) Aquifoliales | ├─ (56) Aquifoliales | ||
└─ N | └─ N | ||
├─ (57) Asterales * | ├─ (57) [[:Kategória:Asterales|Asterales]] * | ||
└─ N | └─ N | ||
├─ (58) Escalloniales | ├─ (58) Escalloniales | ||
| 184. sor: | 184. sor: | ||
├─ (59) Bruniales | ├─ (59) Bruniales | ||
└─ N | └─ N | ||
├─ (60) Apiales * | ├─ (60) [[:Kategória:Apiales|Apiales]] * | ||
└─ N | └─ N | ||
├─ (61) Paracryphiales | ├─ (61) Paracryphiales | ||
└─ N | └─ N | ||
├─ (62) Dipsacales * | ├─ (62) [[:Kategória:Dipsacales|Dipsacales]] * | ||
└─ N | └─ N | ||
├─ (63) Cardiopteridales | ├─ (63) Cardiopteridales | ||
└─ (64) Oncothecales | └─ (64) Oncothecales | ||
}} | |||
=== Statisztika === | === Statisztika === | ||
| 202. sor: | 202. sor: | ||
* A csillaggal jelölt rendek, nem azt jelentik, hogy '''minden faj szukkulens''' a rendben. | * A csillaggal jelölt rendek, nem azt jelentik, hogy '''minden faj szukkulens''' a rendben. | ||
* A '''legnagyobb szukkulens-diverzitás''' a '''Caryophyllales''', '''Asparagales''', '''Asterales''', '''Malpighiales''', '''Rosids | * A '''legnagyobb szukkulens-diverzitás''' a '''Caryophyllales''', '''Asparagales''', '''Asterales''', '''Malpighiales''' rendekben, '''Rosids''' klád egyes rendjeiben fordulnak elő. | ||
* A '''Monocots''' klád Asparagales, Liliales, Poales rendjei tartalmaznak jelentősebb szukkulens csoportokat. | * A '''Monocots''' klád '''Asparagales''', '''Liliales''', '''Poales''' rendjei tartalmaznak jelentősebb szukkulens csoportokat. | ||
* Az '''Eudicots''' kládban a Caryophyllales és Asterids kládok szukkulens fajai dominálnak. | * Az '''Eudicots''' kládban a '''Caryophyllales''' rend és '''Asterids''' kládok szukkulens fajai dominálnak. | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
A lap jelenlegi, 2026. június 22., 10:15-kori változata
| Angiospermae | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
Tudományos név
- Angiospermae (Lindley) Lindley, 1830
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
A név az ógörög angeion (ἀγγεῖον – edény, tartó, tok) és a sperma (σπέρμα – mag, csíra) szavak összetételéből származik. Paul Hermann alkotta meg a kifejezést 1690-ben, modern értelmében pedig Robert Brown használta először 1827-ben a zárvatermők elkülönítésére a nyitvatermőktől (Gymnospermae). A megnevezés arra utal, hogy a magkezdemények zárt termőben, védetten fejlődnek.
Típus
- Magnolia Linnaeus; Plumier ex Linnaeus, 1753
Első leírása: John Lindley, An Introduction to the Natural System of Botany, 1830.
Magnolia képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Magnoliophyta Cronquist, Takht. & W.Zimm.
- Anthophyta Braun
- Magnoliopsida Brongn.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A vegetatív test rendkívül változatos, a parányi békalencséktől a hatalmas fákig terjed. Jellemző a valódi edénynyalábok jelenléte, ahol a farész (xylem) általában tartalmaz fatestet alkotó trachea-kat (vízszállító csöveket), a háncsrész (phloem) pedig rostacsöveket és kísérősejteket. A levelek erezete változatos, a kétszikűeknél hálózatos, az egyszikűeknél párhuzamos lefutású.
Generatív test
Virág
A virág a zárvatermők legfontosabb evolúciós újítása, amely módosult levelekből álló rövid szártagú hajtás. Jellemzője a takarólevelek (csésze és párta, vagy lepel) jelenléte. A porzók (stamen) két pár pollenzsákot tartalmaznak. A termőlevelek (carpellum) zárt magházzá (ovarium) nőttek össze, amelyben a magkezdemények védetten fejlődnek. A megporzás során a pollen a bibére (stigma) kerül.
Termés
A megtermékenyítés után a magház fala termésfallá (pericarpium) alakul, amely körülveszi a fejlődő magvakat. Ez a valódi termés, amely segíti a magok védelmét és terjesztését.
- Magja: A magkezdeményből fejlődik. Jellemző a kettős megtermékenyítés, amelynek során kialakul a táplálószövet (endospermium). A csíra egy vagy két sziklevéllel rendelkezik.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, minden kontinensen megtalálhatóak, beleértve az Antarktiszt is (például a Deschampsia antarctica). A szárazföldi flóra domináns csoportját alkotják, a sarkvidékektől az egyenlítői esőerdőkig mindenhol jelen vannak.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szinte minden földi élőhelyet benépesítenek: sivatagokat, esőerdőket, édesvizeket és tengerparti sós vizeket. Életmódjuk szerint lehetnek autotrófok, paraziták, szaprofiták vagy epifiták. Számos fajuk víznedvű szukkulens, mások fás szárúak vagy lágy szárú egyévesek.
Szukkulent taxonok
A zárvatermők körében a szukkulencia (pozsgásság) számos családban párhuzamos evolúció során alakult ki. Kiemelkedőek a Cactaceae (kaktuszfélék) család tagjai, amelyek szinte kivétel nélkül szukkulens szárral és tövisekkel rendelkeznek. További jelentős csoportok az Aizoaceae (kavicstextúrájú levelek), a Crassulaceae (varjúhájfélék) és az Euphorbiaceae bizonyos nemzetségei, amelyek gyakran kaktuszszerű megjelenést mutatnak.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása szerint a zárvatermők monofiletikus egységet alkotnak. A rendszer alapját a molekuláris genetikai vizsgálatok adják. A klád főbb ágai az bazális zárvatermők (pl. Amborellales, Nymphaeales), a magnoliidák, valamint a két legnagyobb csoport: a Monocotyledonae (egyszikűek) és az Eudicotyledonae (valódi kétszikűek).
A zárvatermők kladogramja
A kladogram az APG IV-rendszer (a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának, az Angiosperm Phylogeny Group (APG) általi negyedik, 2016-os kiadása) szerinti, a rendekig bezárólag.
Az APG IV-rendszer 64 zárvatermőrendet és 416 -családot ír le.
Csillaggal (*) jelölve azok a rendek, amelyek bizonyítottan tartalmaznak szukkulens taxonokat (klasszikus morfológiai értelemben: vízraktározó szár/levél/gyökér). A csillag nem azt jelenti, hogy a rend jellemzően szukkulens, hanem azt, hogy legalább egy elismert szukkulens taxon előfordul benne.
Az evolúciós fában láthatjuk, hogy a pozsgás (szukkulens) tulajdonság a kladogram különböző pontjain jelenik meg válaszként (konvergens evolúció) helytől és időtől függetlenül az azonos külső, kedvezőtlen környezeti hatásokra (vízhiányos, xerofita környezet).
├─ (1) Amborellales
└─ N
├─ (2) Nymphaeales
└─ N
├─ (3) Austrobaileyales
└─ Mesangiospermae
├─ Magnoliids
│ ├─ N
│ │ ├─ (4) Canellales
│ │ └─ (5) Piperales *
│ └─ N
│ ├─ (6) Laurales
│ └─ (7) Magnoliales
└─ N
├─ (8) Chloranthales
└─ N
├─ Monocots
│ ├─ (9) Acorales
│ └─ N
│ ├─ (10) Alismatales *
│ └─ Petrosaviids
│ ├─ (11) Petrosaviales
│ └─ N
│ ├─ N
│ │ ├─ (12) Dioscoreales *
│ │ └─ (13) Pandanales *
│ └─ N
│ ├─ (14) Liliales
│ └─ N
│ ├─ (15) Asparagales *
│ └─ Commelinids
│ ├─ (16) Arecales
│ └─ N
│ ├─ (17) Poales *
│ └─ N
│ ├─ (18) Zingiberales
│ └─ (19) Commelinales *
└─ N
├─ (20) Ceratophyllales
└─ Eudicots
├─ (21) Ranunculales
└─ N
├─ (22) Proteales
└─ N
├─ (23) Trochodendrales
└─ N
├─ (24) Buxales
└─ Core Eudicots
├─ (25) Gunnerales
└─ N
├─ (26) Berberidopsidales
└─ Pentapetalae
├─ Superrosids
│ ├─ (27) Saxifragales *
│ └─ Rosids
│ ├─ (28) Vitales *
│ └─ N
│ ├─ Fabids (Eurosids I)
│ │ ├─ N (COM-klád)
│ │ │ ├─ (29) Celastrales
│ │ │ └─ N
│ │ │ ├─ (30) Oxalidales *
│ │ │ └─ (31) Malpighiales *
│ │ └─ N (Nitrogénkötő klád + Zygoph.)
│ │ ├─ (32) Zygophyllales *
│ │ └─ N
│ │ ├─ (33) Fabales *
│ │ └─ N
│ │ ├─ (34) Rosales *
│ │ └─ N
│ │ ├─ (35) Fagales
│ │ └─ (36) Cucurbitales *
│ └─ Malvids (Eurosids II)
│ ├─ (37) Geraniales *
│ └─ N
│ ├─ (38) Myrtales
│ └─ N
│ ├─ (39) Sapindales *
│ └─ N
│ ├─ (40) Huerteales
│ └─ N
│ ├─ (41) Brassicales *
│ └─ N
│ ├─ (42) Malvales *
│ └─ (43) Picramniales
└─ Superasterids
├─ (44) Dilleniales
└─ N
├─ (45) Caryophyllales *
└─ Asterids
├─ N (Bazális Asterids)
│ ├─ (46) Cornales
│ └─ (47) Ericales *
└─ Gentianids (Euasterids)
├─ Lamiids (Euasterids I)
│ ├─ (48) Icacinales
│ └─ N
│ ├─ (49) Metteniusales
│ └─ N
│ ├─ (50) Garryales
│ └─ N
│ ├─ (51) Gentianales *
│ └─ N
│ ├─ (52) Boraginales *
│ └─ N
│ ├─ (53) Vahliales
│ └─ N
│ ├─ (54) Solanales *
│ └─ (55) Lamiales *
└─ Campanulids (Euasterids II)
├─ (56) Aquifoliales
└─ N
├─ (57) Asterales *
└─ N
├─ (58) Escalloniales
└─ N
├─ (59) Bruniales
└─ N
├─ (60) Apiales *
└─ N
├─ (61) Paracryphiales
└─ N
├─ (62) Dipsacales *
└─ N
├─ (63) Cardiopteridales
└─ (64) Oncothecales
Statisztika
- Az összes angiospermae rend száma: 64
- A szukkulens taxonokat tartalmazó rendek száma: 27
Megjegyzés
- A csillaggal jelölt rendek, nem azt jelentik, hogy minden faj szukkulens a rendben.
- A legnagyobb szukkulens-diverzitás a Caryophyllales, Asparagales, Asterales, Malpighiales rendekben, Rosids klád egyes rendjeiben fordulnak elő.
- A Monocots klád Asparagales, Liliales, Poales rendjei tartalmaznak jelentősebb szukkulens csoportokat.
- Az Eudicots kládban a Caryophyllales rend és Asterids kládok szukkulens fajai dominálnak.
Forrás
Alkategóriák
Ez a kategória az alábbi 27 alkategóriával rendelkezik (összesen 27 alkategóriája van).