„Kategória:Angiospermae” változatai közötti eltérés
| (12 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | ||
| | | accepted = Angiospermae (Lindley) Lindley, 1830 | ||
| synonym = | |||
}} | }} | ||
== A | === A név eredete, etimológia === | ||
A név az ógörög ''angeion'' (ἀγγεῖον – edény, tartó, tok) és a ''sperma'' (σπέρμα – mag, csíra) szavak összetételéből származik. '''Paul Hermann''' alkotta meg a kifejezést 1690-ben, modern értelmében pedig '''Robert Brown''' használta először 1827-ben a zárvatermők elkülönítésére a nyitvatermőktől (''Gymnospermae''). A megnevezés arra utal, hogy a magkezdemények zárt termőben, védetten fejlődnek. | |||
=== Típus === | |||
* ''Magnolia'' Linnaeus; Plumier ex Linnaeus, 1753 | |||
'''Első leírása:''' John Lindley, ''An Introduction to the Natural System of Botany'', 1830. | |||
{{Típusfaj|Magnolia|limit=5}} | |||
=== Szinonimák === | |||
''' | * '''Magnoliophyta''' Cronquist, Takht. & W.Zimm. | ||
* '''Anthophyta''' Braun | |||
* '''Magnoliopsida''' Brongn. | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | |||
=== | ==== Hajtás, szár , levél, gyökér ==== | ||
''' | A vegetatív test rendkívül változatos, a parányi békalencséktől a hatalmas fákig terjed. Jellemző a valódi edénynyalábok jelenléte, ahol a farész (''xylem'') általában tartalmaz fatestet alkotó ''trachea''-kat (vízszállító csöveket), a háncsrész (''phloem'') pedig rostacsöveket és kísérősejteket. A levelek erezete változatos, a kétszikűeknél hálózatos, az egyszikűeknél párhuzamos lefutású. | ||
=== Generatív test === | |||
==== Virág ==== | |||
A virág a zárvatermők legfontosabb evolúciós újítása, amely módosult levelekből álló rövid szártagú hajtás. Jellemzője a takarólevelek (csésze és párta, vagy lepel) jelenléte. A porzók (''stamen'') két pár pollenzsákot tartalmaznak. A termőlevelek (''carpellum'') zárt magházzá (''ovarium'') nőttek össze, amelyben a magkezdemények védetten fejlődnek. A megporzás során a pollen a bibére (''stigma'') kerül. | |||
==== Termés ==== | |||
A megtermékenyítés után a magház fala termésfallá (''pericarpium'') alakul, amely körülveszi a fejlődő magvakat. Ez a valódi termés, amely segíti a magok védelmét és terjesztését. | |||
''' | * '''Magja:''' A magkezdeményből fejlődik. Jellemző a kettős megtermékenyítés, amelynek során kialakul a táplálószövet (''endospermium''). A csíra egy vagy két sziklevéllel rendelkezik. | ||
== Elterjedés és élőhely == | |||
''' | * '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, minden kontinensen megtalálhatóak, beleértve az '''Antarktiszt''' is (például a ''Deschampsia antarctica''). A szárazföldi flóra domináns csoportját alkotják, a sarkvidékektől az egyenlítői esőerdőkig mindenhol jelen vannak. | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Szinte minden földi élőhelyet benépesítenek: sivatagokat, esőerdőket, édesvizeket és tengerparti sós vizeket. Életmódjuk szerint lehetnek autotrófok, paraziták, szaprofiták vagy epifiták. Számos fajuk víznedvű szukkulens, mások fás szárúak vagy lágy szárú egyévesek. | |||
== Szukkulent taxonok == | |||
A zárvatermők körében a szukkulencia (pozsgásság) számos családban párhuzamos evolúció során alakult ki. Kiemelkedőek a ''Cactaceae'' (kaktuszfélék) család tagjai, amelyek szinte kivétel nélkül szukkulens szárral és tövisekkel rendelkeznek. További jelentős csoportok az ''Aizoaceae'' (kavicstextúrájú levelek), a ''Crassulaceae'' (varjúhájfélék) és az ''Euphorbiaceae'' bizonyos nemzetségei, amelyek gyakran kaktuszszerű megjelenést mutatnak. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
Az '''APG IV''' (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása szerint a zárvatermők monofiletikus egységet alkotnak. A rendszer alapját a molekuláris genetikai vizsgálatok adják. A klád főbb ágai az bazális zárvatermők (pl. ''Amborellales'', ''Nymphaeales''), a magnoliidák, valamint a két legnagyobb csoport: a ''Monocotyledonae'' (egyszikűek) és az ''Eudicotyledonae'' (valódi kétszikűek). | |||
== | == A zárvatermők kladogramja == | ||
A kladogram az APG IV-rendszer (a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának, az Angiosperm Phylogeny Group (APG) általi negyedik, 2016-os kiadása) szerinti, a rendekig bezárólag. | |||
Az APG IV-rendszer 64 zárvatermőrendet és 416 -családot ír le. | |||
-- | |||
Csillaggal (*) jelölve azok a rendek, amelyek bizonyítottan tartalmaznak szukkulens taxonokat (klasszikus morfológiai értelemben: vízraktározó szár/levél/gyökér). A csillag nem azt jelenti, hogy a rend jellemzően szukkulens, hanem azt, hogy legalább egy elismert szukkulens taxon előfordul benne. | |||
Az evolúciós fában láthatjuk, hogy a pozsgás (szukkulens) tulajdonság a kladogram különböző pontjain jelenik meg válaszként ([[A szukkulencia és a konvergens evolúció|konvergens evolúció]]) helytől és időtől függetlenül az azonos külső, kedvezőtlen környezeti hatásokra (vízhiányos, xerofita környezet). | |||
<pre> | <pre> | ||
└─ Angiospermae | └─ Angiospermae | ||
├─ | ├─ (1) Amborellales | ||
└─ N | └─ N | ||
├─ | ├─ (2) Nymphaeales | ||
└─ N | └─ N | ||
├─ | ├─ (3) Austrobaileyales | ||
└─ Mesangiospermae | |||
├─ Magnoliids | |||
│ ├─ N | |||
│ │ ├─ (4) Canellales | |||
│ │ └─ (5) Piperales * | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (6) Laurales | |||
│ └─ (7) Magnoliales | |||
│ | |||
│ | |||
└─ N | └─ N | ||
├─ | ├─ (8) Chloranthales | ||
└─ N | |||
├─ Monocots | |||
│ ├─ (9) Acorales | |||
├─ | |||
│ ├─ | |||
│ └─ N | │ └─ N | ||
│ ├─ | │ ├─ (10) Alismatales * | ||
│ └─ | │ └─ Petrosaviids | ||
│ ├─ (11) Petrosaviales | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ N | |||
│ │ ├─ (12) Dioscoreales * | |||
│ │ └─ (13) Pandanales * | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (14) Liliales | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (15) Asparagales * | |||
│ └─ Commelinids | |||
│ ├─ (16) Arecales | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (17) Poales * | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (18) Zingiberales | |||
│ └─ (19) Commelinales * | |||
└─ N | └─ N | ||
├─ | ├─ (20) Ceratophyllales | ||
└─ Eudicots | |||
├─ (21) Ranunculales | |||
├─ | |||
└─ N | └─ N | ||
├─ | ├─ (22) Proteales | ||
└─ N | └─ N | ||
├─ | ├─ (23) Trochodendrales | ||
└─ N | └─ N | ||
├─ N | ├─ (24) Buxales | ||
└─ Core Eudicots | |||
├─ (25) Gunnerales | |||
└─ N | |||
├─ (26) Berberidopsidales | |||
└─ Pentapetalae | |||
├─ Superrosids | |||
│ ├─ (27) Saxifragales * | |||
│ └─ Rosids | |||
│ ├─ (28) Vitales * | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ Fabids (Eurosids I) | |||
│ │ ├─ N (COM-klád) | |||
│ │ │ ├─ (29) Celastrales | |||
│ │ │ └─ N | |||
│ │ │ ├─ (30) Oxalidales * | |||
│ │ │ └─ (31) Malpighiales * | |||
│ │ └─ N (Nitrogénkötő klád + Zygoph.) | |||
│ │ ├─ (32) Zygophyllales * | |||
│ │ └─ N | |||
│ │ ├─ (33) Fabales * | |||
│ │ └─ N | |||
│ │ ├─ (34) Rosales * | |||
│ │ └─ N | |||
│ │ ├─ (35) Fagales | |||
│ │ └─ (36) Cucurbitales * | |||
│ └─ Malvids (Eurosids II) | |||
│ ├─ (37) Geraniales * | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (38) Myrtales | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (39) Sapindales * | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (40) Huerteales | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (41) Brassicales * | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (42) Malvales * | |||
│ └─ (43) Picramniales | |||
└─ Superasterids | |||
├─ (44) Dilleniales | |||
└─ N | |||
├─ (45) Caryophyllales * | |||
└─ Asterids | |||
├─ N (Bazális Asterids) | |||
│ ├─ (46) Cornales | |||
│ └─ (47) Ericales * | |||
└─ Gentianids (Euasterids) | |||
├─ Lamiids (Euasterids I) | |||
│ ├─ (48) Icacinales | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (49) Metteniusales | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (50) Garryales | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (51) Gentianales * | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (52) Boraginales * | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (53) Vahliales | |||
│ └─ N | |||
│ ├─ (54) Solanales * | |||
│ └─ (55) Lamiales * | |||
└─ Campanulids (Euasterids II) | |||
├─ (56) Aquifoliales | |||
└─ N | |||
├─ (57) Asterales * | |||
└─ N | |||
├─ (58) Escalloniales | |||
└─ N | |||
├─ (59) Bruniales | |||
└─ N | |||
├─ (60) Apiales * | |||
└─ N | |||
├─ (61) Paracryphiales | |||
└─ N | |||
├─ (62) Dipsacales * | |||
└─ N | |||
├─ (63) Cardiopteridales | |||
└─ (64) Oncothecales | |||
</pre> | |||
=== Statisztika === | |||
* Az '''összes angiospermae rend száma''': 64 | |||
* A '''szukkulens taxonokat tartalmazó rendek száma''': 27 | |||
=== Megjegyzés === | |||
* A csillaggal jelölt rendek, nem azt jelentik, hogy '''minden faj szukkulens''' a rendben. | |||
* A '''legnagyobb szukkulens-diverzitás''' a '''Caryophyllales''', '''Asparagales''', '''Asterales''', '''Malpighiales''', '''Rosids egyes rendjei'''ban fordulnak elő. | |||
* A '''Monocots''' klád Asparagales, Liliales, Poales rendjei tartalmaznak jelentősebb szukkulens csoportokat. | |||
* Az '''Eudicots''' kládban a Caryophyllales és Asterids kládok szukkulens fajai dominálnak. | |||
== Forrás == | |||
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/ | |||
* https://en.wikipedia.org/wiki/Angiospermae | |||
* https://de.wikipedia.org/wiki/Angiospermae | |||
* https://www.ipni.org/ | |||
A lap jelenlegi, 2026. február 21., 23:17-kori változata
| Angiospermae | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
Tudományos név
- Angiospermae (Lindley) Lindley, 1830
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
A név az ógörög angeion (ἀγγεῖον – edény, tartó, tok) és a sperma (σπέρμα – mag, csíra) szavak összetételéből származik. Paul Hermann alkotta meg a kifejezést 1690-ben, modern értelmében pedig Robert Brown használta először 1827-ben a zárvatermők elkülönítésére a nyitvatermőktől (Gymnospermae). A megnevezés arra utal, hogy a magkezdemények zárt termőben, védetten fejlődnek.
Típus
- Magnolia Linnaeus; Plumier ex Linnaeus, 1753
Első leírása: John Lindley, An Introduction to the Natural System of Botany, 1830.
Magnolia képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Magnoliophyta Cronquist, Takht. & W.Zimm.
- Anthophyta Braun
- Magnoliopsida Brongn.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A vegetatív test rendkívül változatos, a parányi békalencséktől a hatalmas fákig terjed. Jellemző a valódi edénynyalábok jelenléte, ahol a farész (xylem) általában tartalmaz fatestet alkotó trachea-kat (vízszállító csöveket), a háncsrész (phloem) pedig rostacsöveket és kísérősejteket. A levelek erezete változatos, a kétszikűeknél hálózatos, az egyszikűeknél párhuzamos lefutású.
Generatív test
Virág
A virág a zárvatermők legfontosabb evolúciós újítása, amely módosult levelekből álló rövid szártagú hajtás. Jellemzője a takarólevelek (csésze és párta, vagy lepel) jelenléte. A porzók (stamen) két pár pollenzsákot tartalmaznak. A termőlevelek (carpellum) zárt magházzá (ovarium) nőttek össze, amelyben a magkezdemények védetten fejlődnek. A megporzás során a pollen a bibére (stigma) kerül.
Termés
A megtermékenyítés után a magház fala termésfallá (pericarpium) alakul, amely körülveszi a fejlődő magvakat. Ez a valódi termés, amely segíti a magok védelmét és terjesztését.
- Magja: A magkezdeményből fejlődik. Jellemző a kettős megtermékenyítés, amelynek során kialakul a táplálószövet (endospermium). A csíra egy vagy két sziklevéllel rendelkezik.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, minden kontinensen megtalálhatóak, beleértve az Antarktiszt is (például a Deschampsia antarctica). A szárazföldi flóra domináns csoportját alkotják, a sarkvidékektől az egyenlítői esőerdőkig mindenhol jelen vannak.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szinte minden földi élőhelyet benépesítenek: sivatagokat, esőerdőket, édesvizeket és tengerparti sós vizeket. Életmódjuk szerint lehetnek autotrófok, paraziták, szaprofiták vagy epifiták. Számos fajuk víznedvű szukkulens, mások fás szárúak vagy lágy szárú egyévesek.
Szukkulent taxonok
A zárvatermők körében a szukkulencia (pozsgásság) számos családban párhuzamos evolúció során alakult ki. Kiemelkedőek a Cactaceae (kaktuszfélék) család tagjai, amelyek szinte kivétel nélkül szukkulens szárral és tövisekkel rendelkeznek. További jelentős csoportok az Aizoaceae (kavicstextúrájú levelek), a Crassulaceae (varjúhájfélék) és az Euphorbiaceae bizonyos nemzetségei, amelyek gyakran kaktuszszerű megjelenést mutatnak.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása szerint a zárvatermők monofiletikus egységet alkotnak. A rendszer alapját a molekuláris genetikai vizsgálatok adják. A klád főbb ágai az bazális zárvatermők (pl. Amborellales, Nymphaeales), a magnoliidák, valamint a két legnagyobb csoport: a Monocotyledonae (egyszikűek) és az Eudicotyledonae (valódi kétszikűek).
A zárvatermők kladogramja
A kladogram az APG IV-rendszer (a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának, az Angiosperm Phylogeny Group (APG) általi negyedik, 2016-os kiadása) szerinti, a rendekig bezárólag.
Az APG IV-rendszer 64 zárvatermőrendet és 416 -családot ír le.
Csillaggal (*) jelölve azok a rendek, amelyek bizonyítottan tartalmaznak szukkulens taxonokat (klasszikus morfológiai értelemben: vízraktározó szár/levél/gyökér). A csillag nem azt jelenti, hogy a rend jellemzően szukkulens, hanem azt, hogy legalább egy elismert szukkulens taxon előfordul benne.
Az evolúciós fában láthatjuk, hogy a pozsgás (szukkulens) tulajdonság a kladogram különböző pontjain jelenik meg válaszként (konvergens evolúció) helytől és időtől függetlenül az azonos külső, kedvezőtlen környezeti hatásokra (vízhiányos, xerofita környezet).
└─ Angiospermae
├─ (1) Amborellales
└─ N
├─ (2) Nymphaeales
└─ N
├─ (3) Austrobaileyales
└─ Mesangiospermae
├─ Magnoliids
│ ├─ N
│ │ ├─ (4) Canellales
│ │ └─ (5) Piperales *
│ └─ N
│ ├─ (6) Laurales
│ └─ (7) Magnoliales
└─ N
├─ (8) Chloranthales
└─ N
├─ Monocots
│ ├─ (9) Acorales
│ └─ N
│ ├─ (10) Alismatales *
│ └─ Petrosaviids
│ ├─ (11) Petrosaviales
│ └─ N
│ ├─ N
│ │ ├─ (12) Dioscoreales *
│ │ └─ (13) Pandanales *
│ └─ N
│ ├─ (14) Liliales
│ └─ N
│ ├─ (15) Asparagales *
│ └─ Commelinids
│ ├─ (16) Arecales
│ └─ N
│ ├─ (17) Poales *
│ └─ N
│ ├─ (18) Zingiberales
│ └─ (19) Commelinales *
└─ N
├─ (20) Ceratophyllales
└─ Eudicots
├─ (21) Ranunculales
└─ N
├─ (22) Proteales
└─ N
├─ (23) Trochodendrales
└─ N
├─ (24) Buxales
└─ Core Eudicots
├─ (25) Gunnerales
└─ N
├─ (26) Berberidopsidales
└─ Pentapetalae
├─ Superrosids
│ ├─ (27) Saxifragales *
│ └─ Rosids
│ ├─ (28) Vitales *
│ └─ N
│ ├─ Fabids (Eurosids I)
│ │ ├─ N (COM-klád)
│ │ │ ├─ (29) Celastrales
│ │ │ └─ N
│ │ │ ├─ (30) Oxalidales *
│ │ │ └─ (31) Malpighiales *
│ │ └─ N (Nitrogénkötő klád + Zygoph.)
│ │ ├─ (32) Zygophyllales *
│ │ └─ N
│ │ ├─ (33) Fabales *
│ │ └─ N
│ │ ├─ (34) Rosales *
│ │ └─ N
│ │ ├─ (35) Fagales
│ │ └─ (36) Cucurbitales *
│ └─ Malvids (Eurosids II)
│ ├─ (37) Geraniales *
│ └─ N
│ ├─ (38) Myrtales
│ └─ N
│ ├─ (39) Sapindales *
│ └─ N
│ ├─ (40) Huerteales
│ └─ N
│ ├─ (41) Brassicales *
│ └─ N
│ ├─ (42) Malvales *
│ └─ (43) Picramniales
└─ Superasterids
├─ (44) Dilleniales
└─ N
├─ (45) Caryophyllales *
└─ Asterids
├─ N (Bazális Asterids)
│ ├─ (46) Cornales
│ └─ (47) Ericales *
└─ Gentianids (Euasterids)
├─ Lamiids (Euasterids I)
│ ├─ (48) Icacinales
│ └─ N
│ ├─ (49) Metteniusales
│ └─ N
│ ├─ (50) Garryales
│ └─ N
│ ├─ (51) Gentianales *
│ └─ N
│ ├─ (52) Boraginales *
│ └─ N
│ ├─ (53) Vahliales
│ └─ N
│ ├─ (54) Solanales *
│ └─ (55) Lamiales *
└─ Campanulids (Euasterids II)
├─ (56) Aquifoliales
└─ N
├─ (57) Asterales *
└─ N
├─ (58) Escalloniales
└─ N
├─ (59) Bruniales
└─ N
├─ (60) Apiales *
└─ N
├─ (61) Paracryphiales
└─ N
├─ (62) Dipsacales *
└─ N
├─ (63) Cardiopteridales
└─ (64) Oncothecales
Statisztika
- Az összes angiospermae rend száma: 64
- A szukkulens taxonokat tartalmazó rendek száma: 27
Megjegyzés
- A csillaggal jelölt rendek, nem azt jelentik, hogy minden faj szukkulens a rendben.
- A legnagyobb szukkulens-diverzitás a Caryophyllales, Asparagales, Asterales, Malpighiales, Rosids egyes rendjeiban fordulnak elő.
- A Monocots klád Asparagales, Liliales, Poales rendjei tartalmaznak jelentősebb szukkulens csoportokat.
- Az Eudicots kládban a Caryophyllales és Asterids kládok szukkulens fajai dominálnak.
Forrás
Alkategóriák
Ez a kategória az alábbi 36 alkategóriával rendelkezik (összesen 36 alkategóriája van).