Kategória:Angiospermae

Angiospermae
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae

A név az ógörög angeion (ἀγγεῖον – edény, tartó, tok) és a sperma (σπέρμα – mag, csíra) szavak összetételéből származik. Paul Hermann alkotta meg a kifejezést 1690-ben, modern értelmében pedig Robert Brown használta először 1827-ben a zárvatermők elkülönítésére a nyitvatermőktől (Gymnospermae). A megnevezés arra utal, hogy a magkezdemények zárt termőben, védetten fejlődnek.

• Magnolia Linnaeus; Plumier ex Linnaeus, 1753

Első leírása: John Lindley, An Introduction to the Natural System of Botany, 1830.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Magnoliophyta Cronquist, Takht. & W.Zimm.
• Anthophyta Braun
• Magnoliopsida Brongn.

A vegetatív test rendkívül változatos, a parányi békalencséktől a hatalmas fákig terjed. Jellemző a valódi edénynyalábok jelenléte, ahol a farész (xylem) általában tartalmaz fatestet alkotó trachea-kat (vízszállító csöveket), a háncsrész (phloem) pedig rostacsöveket és kísérősejteket. A levelek erezete változatos, a kétszikűeknél hálózatos, az egyszikűeknél párhuzamos lefutású.

A virág a zárvatermők legfontosabb evolúciós újítása, amely módosult levelekből álló rövid szártagú hajtás. Jellemzője a takarólevelek (csésze és párta, vagy lepel) jelenléte. A porzók (stamen) két pár pollenzsákot tartalmaznak. A termőlevelek (carpellum) zárt magházzá (ovarium) nőttek össze, amelyben a magkezdemények védetten fejlődnek. A megporzás során a pollen a bibére (stigma) kerül.

A megtermékenyítés után a magház fala termésfallá (pericarpium) alakul, amely körülveszi a fejlődő magvakat. Ez a valódi termés, amely segíti a magok védelmét és terjesztését.

• Magja: A magkezdeményből fejlődik. Jellemző a kettős megtermékenyítés, amelynek során kialakul a táplálószövet (endospermium). A csíra egy vagy két sziklevéllel rendelkezik.

• Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, minden kontinensen megtalálhatóak, beleértve az Antarktiszt is (például a Deschampsia antarctica). A szárazföldi flóra domináns csoportját alkotják, a sarkvidékektől az egyenlítői esőerdőkig mindenhol jelen vannak.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szinte minden földi élőhelyet benépesítenek: sivatagokat, esőerdőket, édesvizeket és tengerparti sós vizeket. Életmódjuk szerint lehetnek autotrófok, paraziták, szaprofiták vagy epifiták. Számos fajuk víznedvű szukkulens, mások fás szárúak vagy lágy szárú egyévesek.

A zárvatermők körében a szukkulencia (pozsgásság) számos családban párhuzamos evolúció során alakult ki. Kiemelkedőek a Cactaceae (kaktuszfélék) család tagjai, amelyek szinte kivétel nélkül szukkulens szárral és tövisekkel rendelkeznek. További jelentős csoportok az Aizoaceae (kavicstextúrájú levelek), a Crassulaceae (varjúhájfélék) és az Euphorbiaceae bizonyos nemzetségei, amelyek gyakran kaktuszszerű megjelenést mutatnak.

Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása szerint a zárvatermők monofiletikus egységet alkotnak. A rendszer alapját a molekuláris genetikai vizsgálatok adják. A klád főbb ágai az bazális zárvatermők (pl. Amborellales, Nymphaeales), a magnoliidák, valamint a két legnagyobb csoport: a Monocotyledonae (egyszikűek) és az Eudicotyledonae (valódi kétszikűek).

A kladogram az APG IV-rendszer (a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának, az Angiosperm Phylogeny Group (APG) általi negyedik, 2016-os kiadása) szerinti, a rendekig bezárólag.

Az APG IV-rendszer 64 zárvatermőrendet és 416 -családot ír le.

Csillaggal (*) jelölve azok a rendek, amelyek bizonyítottan tartalmaznak szukkulens taxonokat (klasszikus morfológiai értelemben: vízraktározó szár/levél/gyökér). A csillag nem azt jelenti, hogy a rend jellemzően szukkulens, hanem azt, hogy legalább egy elismert szukkulens taxon előfordul benne.

Az evolúciós fában láthatjuk, hogy a pozsgás (szukkulens) tulajdonság a kladogram különböző pontjain jelenik meg válaszként (konvergens evolúció) helytől és időtől függetlenül az azonos külső, kedvezőtlen környezeti hatásokra (vízhiányos, xerofita környezet).

└─ Angiospermae
   ├─ (1) Amborellales
   └─ N
      ├─ (2) Nymphaeales
      └─ N
         ├─ (3) Austrobaileyales
         └─ Mesangiospermae
            ├─ Magnoliids
            │  ├─ N
            │  │  ├─ (4) Canellales
            │  │  └─ (5) Piperales *
            │  └─ N
            │     ├─ (6) Laurales
            │     └─ (7) Magnoliales
            └─ N
               ├─ (8) Chloranthales
               └─ N
                  ├─ Monocots
                  │  ├─ (9) Acorales
                  │  └─ N
                  │     ├─ (10) Alismatales *
                  │     └─ Petrosaviids
                  │        ├─ (11) Petrosaviales
                  │        └─ N
                  │           ├─ N
                  │           │  ├─ (12) Dioscoreales *
                  │           │  └─ (13) Pandanales *
                  │           └─ N
                  │              ├─ (14) Liliales
                  │              └─ N
                  │                 ├─ (15) Asparagales * (pl. Agave, Aloe)
                  │                 └─ Commelinids
                  │                    ├─ (16) Arecales
                  │                    └─ N
                  │                       ├─ (17) Poales * (néhány bromélia)
                  │                       └─ N
                  │                          ├─ (18) Zingiberales
                  │                          └─ (19) Commelinales *
                  └─ N
                     ├─ (20) Ceratophyllales
                     └─ Eudicots
                        ├─ (21) Ranunculales
                        └─ N
                           ├─ (22) Proteales
                           └─ N
                              ├─ (23) Trochodendrales
                              └─ N
                                 ├─ (24) Buxales
                                 └─ Core Eudicots
                                    ├─ (25) Gunnerales
                                    └─ Pentapetalae
                                       ├─ Superrosids
                                       │  ├─ (26) Saxifragales * (pl. Crassulaceae)
                                       │  └─ Rosids
                                       │     ├─ (27) Vitales * (pl. Cissus)
                                       │     └─ N
                                       │        ├─ Fabids
                                       │        │  ├─ N
                                       │        │  │  ├─ (28) Zygophyllales *
                                       │        │  │  └─ COM clade
                                       │        │  │     ├─ (29) Celastrales
                                       │        │  │     └─ N
                                       │        │  │        ├─ (30) Oxalidales *
                                       │        │  │        └─ (31) Malpighiales * (pl. Euphorbia)
                                       │        │  └─ Nitrogen-fixing clade
                                       │        │     ├─ (32) Fabales *
                                       │        │     └─ N
                                       │        │        ├─ (33) Rosales *
                                       │        │        └─ N
                                       │        │           ├─ (34) Fagales
                                       │        │           └─ (35) Cucurbitales *
                                       │        └─ Malvids
                                       │           ├─ (36) Geraniales * (pl. Pelargonium)
                                       │           └─ N
                                       │              ├─ (37) Myrtales
                                       │              └─ N
                                       │                 ├─ (38) Sapindales *
                                       │                 └─ N
                                       │                    ├─ (39) Brassicales *
                                       │                    └─ N
                                       │                       ├─ (40) Huerteales
                                       │                       └─ N
                                       │                          ├─ (41) Malvales * (pl. Adansonia)
                                       │                          └─ (42) Picramniales
                                       └─ Superasterids
                                          ├─ N
                                          │  ├─ (43) Dilleniales
                                          │  └─ (44) Caryophyllales * (pl. Cactaceae, Lithops)
                                          └─ Asterids
                                             ├─ N
                                             │  ├─ (45) Cornales
                                             │  └─ (46) Ericales *
                                             └─ Gentianids
                                                ├─ Lamiids
                                                │  ├─ (47) Icacinales
                                                │  └─ N
                                                │     ├─ (48) Metteniusales
                                                │     └─ N
                                                │        ├─ (49) Garryales
                                                │        └─ N (Core Lamiids / Gentianids mag)
                                                │           ├─ N
                                                │           │  ├─ (50) Gentianales *
                                                │           │  └─ N
                                                │           │     ├─ (51) Boraginales *
                                                │           │     └─ (52) Vahliales
                                                │           └─ N
                                                │              ├─ (53) Solanales *
                                                │              └─ (54) Lamiales *
                                                └─ Campanulids
                                                   ├─ (55) Aquifoliales
                                                   └─ N
                                                      ├─ (56) Asterales * (pl. Senecio)
                                                      └─ N
                                                         ├─ (57) Escalloniales
                                                         └─ N
                                                            ├─ (58) Bruniales
                                                            └─ N
                                                               ├─ (59) Apiales *
                                                               └─ N
                                                                  ├─ (60) Paracryphiales
                                                                  └─ N
                                                                     ├─ (61) Dipsacales
                                                                     └─ N
                                                                        ├─ (62) Cardiopteridales
                                                                        └─ N
                                                                           ├─ (63) Oncothecales
                                                                           └─ (64) Berberidopsidales

• Az összes angiospermae rend száma: 64
• A szukkulens taxonokat tartalmazó rendek száma: 27

• A csillaggal jelölt rendek, nem azt jelentik, hogy minden faj szukkulens a rendben.
• A legnagyobb szukkulens-diverzitás a Caryophyllales, Asparagales, Asterales, Malpighiales, Rosids egyes rendjeiban fordulnak elő.
• A Monocots klád Asparagales, Liliales, Poales rendjei tartalmaznak jelentősebb szukkulens csoportokat.
• Az Eudicots kládban a Caryophyllales és Asterids kládok szukkulens fajai dominálnak.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Angiospermae
• https://de.wikipedia.org/wiki/Angiospermae
• https://www.ipni.org/