„Kategória:Cactaceae” változatai közötti eltérés

A kaktuszfélék (Cactaceae) a szegfűvirágúak rendjéhez tartozó pozsgás növények családja, melyek a világ egyik legelterjedtebb és legváltozatosabb növénycsaládja. Ezek a növények rendkívüli módon alkalmazkodtak a száraz, aszályos körülményekhez, ezért elsősorban a sivatagos és félsivatagos területeken honosak, főként Amerikában.

A kaktuszfélék nemzetségei

• Szár: A kaktuszok szára rendkívül fejlett, a legtöbb fajnál a levelek hiányoznak, vagy erősen redukálódtak. A szár vastag, húsos, és ez tárolja a vizet, így lehetővé téve a növénynek a hosszú ideig tartó vízhiány elviselését. A szár formája változatos lehet: gömbölyű, oszlopos, lapos (pl. fügekaktuszok).
• Tövisek: A kaktuszok jellegzetessége a tövisek, melyek a levél módosult formái. A tövisek csomókban nőnek az areola nevű képződményből. Az areolák a kaktuszok egyedi jellemzői, és ezekből fejlődnek ki a virágok és az új hajtások is. A töviseknek több funkciója van: védelem a növényevők ellen, árnyékolás és a párologtatás csökkentése.
• Virág: A kaktuszok virágai gyakran nagyok, látványosak és illatosak. A virágok rövid életűek lehetnek, és a legtöbb fajnál nappal, másoknál (éjjeli kaktuszok) pedig éjszaka nyílnak.

A kaktuszok fontos szerepet töltenek be a sivatagi ökoszisztémákban. A vizet raktározó száraik forrást jelentenek a száraz időszakban az állatok számára, míg a virágaik nektárforrásként szolgálnak a beporzó rovaroknak, madaraknak és denevéreknek. A gyümölcseiket is sok állat fogyasztja, így segítve a magok terjedését.

Néhány kaktuszfajnak, például a fügekaktusznak (Opuntia ficus-indica), jelentős gazdasági szerepe van. Gyümölcse, a fügekaktusz gyümölcs, fogyasztható, levelei pedig zöldségként használatosak. Emellett a kaktuszokat széles körben termesztik dísznövényként, mivel kevés gondozást igényelnek, és sokféle formában és méretben kaphatók.