„Kategória:Cactaceae” változatai közötti eltérés

Cactaceae
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. január 2., 00:08-kori változata

Tudományos név

Cactaceae Jussieu (1789)

A név eredete, etimológia

A család neve a típusnemzetség, a Cactus nevéből ered, amelyet Linné vezetett be. A szó eredete a görög kaktos (κάκτος), amelyet Theophrasztosz használt egy tüskés szicíliai növényre (valószínűleg a Cynara cardunculus-ra). Később ezt a nevet ruházták át az Amerikából származó tövises pozsgásokra.

Típusnemzetség

Mammillaria Haworth (vagy történetileg a ma már nem használt Cactus L.); A típuspéldányok többsége Mexikó és Dél-Amerika területeiről származik, őrzési helyük főként a Royal Botanic Gardens, Kew (K) és a Smithsonian Institution (US).
Első leírása: Antoine Laurent de Jussieu, Genera Plantarum, 1789.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: A család rangot Jussieu határozta meg 1789-ben.

Mammillaria képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Cactoidaceae
Opuntiaceae
Cereaceae
Leuenbergeriaceae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A kaktuszfélék évelő, pozsgás (szukkulens) növények. Száruk módosult, víztárolásra szakosodott, alakja a gömbtől az oszloposon át a tagoltig terjedhet. A legtöbb faj esetében a valódi levelek hiányoznak vagy redukáltak, helyettük a fotoszintézist a szár végzi.

Jellemző szervük az areola (tövispárna), amely módosult rövidhajtás. Ebből fejlődnek ki a tövisek, a virágok és az oldalhajtások. A tövisek morfológiailag módosult levélrészek. Egyes alcsaládoknál (pl. Opuntioideae) apró, horgas tövisek, úgynevezett glochidium-ok is jelen vannak. A növények szöveteiben gyakran nyálkaanyagok vagy tejnedvű járatok találhatók.

Gyökérzetük általában szétterülő, a felszín közelében helyezkedik el a gyors vízfelvétel érdekében, de egyes fajoknál vaskos répagyökér fejlődik.

Generatív test

Virág

A virágok általában magányosak, kétivarúak és sugaras vagy kétoldali szimmetriájúak. A virágtakaró levelek (lepellevelek) spirálisan helyezkednek el, számuk nagy, és fokozatos átmenetet mutatnak a külső csészelevélszerű és a belső sziromlevélszerű tagok között. A porzók száma nagyon magas. A magház alsó állású (ovarium inferum).

Termés

A termés többnyire lédús bogyótermés, amely gyakran színes és ehető, felületén néha pikkelyek vagy tövisek találhatók.

Magja: A magok száma termésenként változó, a maghéj gyakran kemény, fekete vagy barna, néha magköpennyel (arillus) rendelkezik.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A család szinte kizárólag az amerikai kontinensen őshonos, Kanada déli részétől Argentína és Chile déli csücskéig. A legnagyobb fajgazdagság Mexikó és az Andok térségében található. Az egyetlen kivétel a Rhipsalis baccifera, amely Afrika egyes részein, Madagaszkár szigetén és Srí Lanka területén is előfordul.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban arid és szemiarid területek lakói (sivatagok, félsivatagok), de megtalálhatók a trópusi esőerdőkben is mint epifiton életmódú növények. Jellemzően fényigényesek, bírják a szélsőséges hőingadozást és a hosszan tartó szárazságot.

Szukkulens taxonok

A család minden tagja szukkulens, kivéve a Leuenbergeria és Pereskia nemzetségeket, amelyek még rendelkeznek funkcionális levelekkel. A szukkulencia a szárban nyilvánul meg, ahol a parenchima szövet nagy mennyiségű vizet raktároz.

Rendszertan, taxonomia

A Cactaceae főbb kládjai (alcsaládok, nemzetségcsoportok, alnemzetségcsoportok és a nemzetségek) táblázatosan és kladogramban
Az összes érvényes és szinonim kaktusznemzetség és rendszertani besorolásuk táblázatban

Filogenetika

Az APG IV rendszer alapján a Cactaceae a Caryophyllales (szegfűvirágúak) rendjébe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. Hat alcsaládra különül el: Leuenbergerioideae Pereskioideae, Opuntioideae, Maihuenioideae Blossfeldioideae és Cactoideae. Molekuláris adatok alapján a legközelebbi rokon családok az Anacampserotaceae, Portulacaceae és Talinaceae.

Forrás

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 193 alkategóriával rendelkezik (összesen 193 alkategóriája van).

A

B

D

E

F

G

H

I

Isolatocereus

J

Jasminocereus

K

L

M

N

O

P

Q

Quiabentia

R

S

T

U

V

Vatricania

W

X

Xiquexique

Y

A(z) „Cactaceae” kategóriába tartozó lapok

A következő 3 lap található a kategóriában, összesen 3 lapból.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox
+{{Speciesbox|taxon=Cactaceae}}
-|taxon=Cactaceae
+== Tudományos név ==
-}}
-A '''kaktuszfélék''' (Cactaceae) a szegfűvirágúak rendjéhez tartozó pozsgás növények családja, melyek a világ egyik legelterjedtebb és legváltozatosabb növénycsaládja. Ezek a növények rendkívüli módon alkalmazkodtak a száraz, aszályos körülményekhez, ezért elsősorban a sivatagos és félsivatagos területeken honosak, főként Amerikában.
+* '''Cactaceae''' Jussieu (1789)
+=== A név eredete, etimológia ===
+A család neve a típusnemzetség, a ''Cactus'' nevéből ered, amelyet '''Linné''' vezetett be. A szó eredete a görög ''kaktos'' (κάκτος), amelyet '''Theophrasztosz''' használt egy tüskés szicíliai növényre (valószínűleg a ''Cynara cardunculus''-ra). Később ezt a nevet ruházták át az Amerikából származó tövises pozsgásokra.
+=== Típusnemzetség ===
+* ''Mammillaria'' Haworth (vagy történetileg a ma már nem használt ''Cactus'' L.); A típuspéldányok többsége Mexikó és Dél-Amerika területeiről származik, őrzési helyük főként a Royal Botanic Gardens, Kew (K) és a Smithsonian Institution (US).
+* '''Első leírása:''' '''Antoine Laurent de Jussieu''', Genera Plantarum, 1789.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A család rangot '''Jussieu''' határozta meg 1789-ben.
+{{Típusfaj|Mammillaria|limit=5}}
+=== Szinonimák ===
+* '''Cactoidaceae'''
+* '''Opuntiaceae'''
+* '''Cereaceae'''
+* '''Leuenbergeriaceae'''
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A kaktuszfélék évelő, pozsgás (szukkulens) növények. Száruk módosult, víztárolásra szakosodott, alakja a gömbtől az oszloposon át a tagoltig terjedhet. A legtöbb faj esetében a valódi levelek hiányoznak vagy redukáltak, helyettük a fotoszintézist a szár végzi.
+Jellemző szervük az areola (tövispárna), amely módosult rövidhajtás. Ebből fejlődnek ki a tövisek, a virágok és az oldalhajtások. A tövisek morfológiailag módosult levélrészek. Egyes alcsaládoknál (pl. ''Opuntioideae'') apró, horgas tövisek, úgynevezett ''glochidium''-ok is jelen vannak. A növények szöveteiben gyakran nyálkaanyagok vagy ''tejnedvű'' járatok találhatók.
+Gyökérzetük általában szétterülő, a felszín közelében helyezkedik el a gyors vízfelvétel érdekében, de egyes fajoknál vaskos répagyökér fejlődik.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A virágok általában magányosak, kétivarúak és sugaras vagy kétoldali szimmetriájúak. A virágtakaró levelek (lepellevelek) spirálisan helyezkednek el, számuk nagy, és fokozatos átmenetet mutatnak a külső csészelevélszerű és a belső sziromlevélszerű tagok között. A porzók száma nagyon magas. A magház alsó állású (''ovarium inferum'').
+==== Termés ====
+A termés többnyire lédús bogyótermés, amely gyakran színes és ehető, felületén néha pikkelyek vagy tövisek találhatók.
+* '''Magja:''' A magok száma termésenként változó, a maghéj gyakran kemény, fekete vagy barna, néha magköpennyel (''arillus'') rendelkezik.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A család szinte kizárólag az amerikai kontinensen őshonos, '''Kanada''' déli részétől '''Argentína''' és '''Chile''' déli csücskéig. A legnagyobb fajgazdagság '''Mexikó''' és az Andok térségében található. Az egyetlen kivétel a ''Rhipsalis baccifera'', amely '''Afrika''' egyes részein, '''Madagaszkár''' szigetén és '''Srí Lanka''' területén is előfordul.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid és szemiarid területek lakói (sivatagok, félsivatagok), de megtalálhatók a trópusi esőerdőkben is mint epifiton életmódú növények. Jellemzően fényigényesek, bírják a szélsőséges hőingadozást és a hosszan tartó szárazságot.
+== Szukkulens taxonok ==
+A család minden tagja szukkulens, kivéve a ''Leuenbergeria'' és ''Pereskia'' nemzetségeket, amelyek még rendelkeznek funkcionális levelekkel. A szukkulencia a szárban nyilvánul meg, ahol a parenchima szövet nagy mennyiségű vizet raktároz.
 == Rendszertan, taxonomia ==
-[[A kaktuszfélék nemzetségei]]
+* [[A kaktuszfélék nemzetségei|A Cactaceae főbb kládjai (alcsaládok, nemzetségcsoportok, alnemzetségcsoportok és a nemzetségek)]] táblázatosan és kladogramban
+* [[A kaktuszfélék összes nemzetsége|Az összes érvényes és szinonim kaktusznemzetség és rendszertani besorolásuk]] táblázatban
-== Jellemzők ==
-* '''Szár:''' A kaktuszok szára rendkívül fejlett, a legtöbb fajnál a levelek hiányoznak, vagy erősen redukálódtak. A szár vastag, húsos, és ez tárolja a vizet, így lehetővé téve a növénynek a hosszú ideig tartó vízhiány elviselését. A szár formája változatos lehet: gömbölyű, oszlopos, lapos (pl. fügekaktuszok).
-* '''Tövisek:''' A kaktuszok jellegzetessége a tövisek, melyek a levél módosult formái. A tövisek csomókban nőnek az '''areola''' nevű képződményből. Az areolák a kaktuszok egyedi jellemzői, és ezekből fejlődnek ki a virágok és az új hajtások is. A töviseknek több funkciója van: védelem a növényevők ellen, árnyékolás és a párologtatás csökkentése.
-* '''Virág:''' A kaktuszok virágai gyakran nagyok, látványosak és illatosak. A virágok rövid életűek lehetnek, és a legtöbb fajnál nappal, másoknál (éjjeli kaktuszok) pedig éjszaka nyílnak.
-== Ökológiai szerep ==
+== Filogenetika ==
-A kaktuszok fontos szerepet töltenek be a sivatagi ökoszisztémákban. A vizet raktározó száraik forrást jelentenek a száraz időszakban az állatok számára, míg a virágaik nektárforrásként szolgálnak a beporzó rovaroknak, madaraknak és denevéreknek. A gyümölcseiket is sok állat fogyasztja, így segítve a magok terjedését.
+Az APG IV rendszer alapján a ''Cactaceae'' a ''Caryophyllales'' (szegfűvirágúak) rendjébe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. Hat alcsaládra különül el: ''Leuenbergerioideae'' ''Pereskioideae'', ''Opuntioideae'', ''Maihuenioideae'' ''Blossfeldioideae'' és ''Cactoideae''. Molekuláris adatok alapján a legközelebbi rokon családok az ''Anacampserotaceae'', ''Portulacaceae'' és ''Talinaceae''.
-== Gazdasági jelentőség ==
+== Forrás ==
-Néhány kaktuszfajnak, például a '''fügekaktusznak''' (''Opuntia ficus-indica''), jelentős gazdasági szerepe van. Gyümölcse, a fügekaktusz gyümölcs, fogyasztható, levelei pedig zöldségként használatosak. Emellett a kaktuszokat széles körben termesztik dísznövényként, mivel kevés gondozást igényelnek, és sokféle formában és méretben kaphatók.
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Cactaceae
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
-== A Cactaceae főbb kládjai (alcsaládok, nemzetségcsoportok, alnemzetségcsoportok és a nemzetségek) ==
+[[Kategória:Caryophyllales]]