Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Cactaceae” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon=Cactaceae}}
{{Taxonbox
== Tudományos név ==
| accepted  = Cactaceae Jussieu (1789)
 
}}
* '''Cactaceae''' Jussieu (1789)
 
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


A család neve a típusnemzetség, a ''Cactus'' nevéből ered, amelyet '''Linné''' vezetett be. A szó eredete a görög ''kaktos'' (κάκτος), amelyet '''Theophrasztosz''' használt egy tüskés szicíliai növényre (valószínűleg a ''Cynara cardunculus''-ra). Később ezt a nevet ruházták át az Amerikából származó tövises pozsgásokra.
* A család neve a típusnemzetség, a ''Cactus'' nevéből ered, amelyet '''Linné''' vezetett be. A szó eredete a görög ''kaktos'' (κάκτος), amelyet '''Theophrasztosz''' használt egy tüskés szicíliai növényre (valószínűleg a ''Cynara cardunculus''-ra). Később ezt a nevet ruházták át az Amerikából származó tövises pozsgásokra.


=== Típusnemzetség ===
=== Típusnemzetség ===
49. sor: 47. sor:
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


* '''Földrajzi elterjedés:''' A család szinte kizárólag az amerikai kontinensen őshonos, '''Kanada''' déli részétől '''Argentína''' és '''Chile''' déli csücskéig. A legnagyobb fajgazdagság '''Mexikó''' és az Andok térségében található. Az egyetlen kivétel a ''Rhipsalis baccifera'', amely '''Afrika''' egyes részein, '''Madagaszkár''' szigetén és '''Srí Lanka''' területén is előfordul.
* '''Földrajzi elterjedés:''' A család szinte kizárólag az amerikai kontinensen őshonos, '''Kanada''' déli részétől '''Argentína''' és '''Chile''' déli csücskéig. A legnagyobb fajgazdagság '''Mexikó''' és az Andok térségében található. Az egyetlen kivétel a ''[[Rhipsalis baccifera]]'', amely '''Afrika''' egyes részein, '''Madagaszkár''' szigetén és '''Srí Lanka''' területén is előfordul.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid és szemiarid területek lakói (sivatagok, félsivatagok), de megtalálhatók a trópusi esőerdőkben is mint epifiton életmódú növények. Jellemzően fényigényesek, bírják a szélsőséges hőingadozást és a hosszan tartó szárazságot.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid és szemiarid területek lakói (sivatagok, félsivatagok), de megtalálhatók a trópusi esőerdőkben is mint epifiton életmódú növények. Jellemzően fényigényesek, bírják a szélsőséges hőingadozást és a hosszan tartó szárazságot.


== Szukkulens taxonok ==
== Szukkulens taxonok ==


A család minden tagja szukkulens, kivéve a ''Leuenbergeria'' és ''Pereskia'' nemzetségeket, amelyek még rendelkeznek funkcionális levelekkel. A szukkulencia a szárban nyilvánul meg, ahol a parenchima szövet nagy mennyiségű vizet raktároz.
A család minden tagja szukkulens, kivéve a ''[[:Kategória:Leuenbergeria|Leuenbergeria]]'' és ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' nemzetségeket, amelyek még rendelkeznek funkcionális levelekkel. A szukkulencia a szárban nyilvánul meg, ahol a parenchima szövet nagy mennyiségű vizet raktároz.
 
== Rendszertan, taxonomia ==
 
* [[A kaktuszfélék nemzetségei| Cactaceae család főbb kládjai (alcsaládok, nemzetségcsoportok, alnemzetségcsoportok és a nemzetségek)]] táblázatosan és kladogramban
* [[A kaktuszfélék összes nemzetsége|Az összes érvényes és szinonim kaktusznemzetség és rendszertani besorolásuk]] táblázatban


== Taxonómia és filogenetika ==
== Filogenetika ==


Az APG IV rendszer alapján a ''Cactaceae'' a ''Caryophyllales'' (szegfűvirágúak) rendjébe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. Négy fő alcsaládra különül el: ''Pereskioideae'', ''Opuntioideae'', ''Maihuenioideae'' és ''Cactoideae''. Molekuláris adatok alapján a legközelebbi rokon családok az ''Anacampserotaceae'', ''Portulacaceae'' és ''Talinaceae''.
Az APG IV rendszer alapján a [[:Kategória:Cactaceae|''Cactaceae'']] (kaktuszfélék) a [[:Kategória:Caryophyllales|''Caryophyllales'']] ([[:Kategória:Szegfűvirágúak|szegfűvirágúak]]) rendjébe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. Hat alcsaládra különül el: [[:Kategória:Leuenbergerioideae|''Leuenbergerioideae'']], [[:Kategória:Pereskioideae|''Pereskioideae'']], [[:Kategória:Opuntioideae|''Opuntioideae'']], [[:Kategória:Maihuenioideae|''Maihuenioideae'']], [[:Kategória:Blossfeldioideae|''Blossfeldioideae'']] és [[:Kategória:Cactoideae|''Cactoideae'']]. Molekuláris adatok alapján a legközelebbi rokon családok az [[:Kategória:Anacampserotaceae|''Anacampserotaceae'']], [[:Kategória:Portulacaceae|''Portulacaceae'']] és [[:Kategória:Talinaceae|''Talinaceae'']].


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap jelenlegi, 2026. április 11., 06:22-kori változata

Cactaceae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae

Tudományos név

  • Cactaceae Jussieu (1789)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A család neve a típusnemzetség, a Cactus nevéből ered, amelyet Linné vezetett be. A szó eredete a görög kaktos (κάκτος), amelyet Theophrasztosz használt egy tüskés szicíliai növényre (valószínűleg a Cynara cardunculus-ra). Később ezt a nevet ruházták át az Amerikából származó tövises pozsgásokra.

Típusnemzetség

  • Mammillaria Haworth (vagy történetileg a ma már nem használt Cactus L.); A típuspéldányok többsége Mexikó és Dél-Amerika területeiről származik, őrzési helyük főként a Royal Botanic Gardens, Kew (K) és a Smithsonian Institution (US).
  • Első leírása: Antoine Laurent de Jussieu, Genera Plantarum, 1789.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: A család rangot Jussieu határozta meg 1789-ben.
Mammillaria képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Cactoidaceae
  • Opuntiaceae
  • Cereaceae
  • Leuenbergeriaceae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A kaktuszfélék évelő, pozsgás (szukkulens) növények. Száruk módosult, víztárolásra szakosodott, alakja a gömbtől az oszloposon át a tagoltig terjedhet. A legtöbb faj esetében a valódi levelek hiányoznak vagy redukáltak, helyettük a fotoszintézist a szár végzi.

Jellemző szervük az areola (tövispárna), amely módosult rövidhajtás. Ebből fejlődnek ki a tövisek, a virágok és az oldalhajtások. A tövisek morfológiailag módosult levélrészek. Egyes alcsaládoknál (pl. Opuntioideae) apró, horgas tövisek, úgynevezett glochidium-ok is jelen vannak. A növények szöveteiben gyakran nyálkaanyagok vagy tejnedvű járatok találhatók.

Gyökérzetük általában szétterülő, a felszín közelében helyezkedik el a gyors vízfelvétel érdekében, de egyes fajoknál vaskos répagyökér fejlődik.

Generatív test

Virág

A virágok általában magányosak, kétivarúak és sugaras vagy kétoldali szimmetriájúak. A virágtakaró levelek (lepellevelek) spirálisan helyezkednek el, számuk nagy, és fokozatos átmenetet mutatnak a külső csészelevélszerű és a belső sziromlevélszerű tagok között. A porzók száma nagyon magas. A magház alsó állású (ovarium inferum).

Termés

A termés többnyire lédús bogyótermés, amely gyakran színes és ehető, felületén néha pikkelyek vagy tövisek találhatók.

  • Magja: A magok száma termésenként változó, a maghéj gyakran kemény, fekete vagy barna, néha magköpennyel (arillus) rendelkezik.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A család szinte kizárólag az amerikai kontinensen őshonos, Kanada déli részétől Argentína és Chile déli csücskéig. A legnagyobb fajgazdagság Mexikó és az Andok térségében található. Az egyetlen kivétel a Rhipsalis baccifera, amely Afrika egyes részein, Madagaszkár szigetén és Srí Lanka területén is előfordul.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban arid és szemiarid területek lakói (sivatagok, félsivatagok), de megtalálhatók a trópusi esőerdőkben is mint epifiton életmódú növények. Jellemzően fényigényesek, bírják a szélsőséges hőingadozást és a hosszan tartó szárazságot.

Szukkulens taxonok

A család minden tagja szukkulens, kivéve a Leuenbergeria és Pereskia nemzetségeket, amelyek még rendelkeznek funkcionális levelekkel. A szukkulencia a szárban nyilvánul meg, ahol a parenchima szövet nagy mennyiségű vizet raktároz.

Rendszertan, taxonomia

Filogenetika

Az APG IV rendszer alapján a Cactaceae (kaktuszfélék) a Caryophyllales (szegfűvirágúak) rendjébe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. Hat alcsaládra különül el: Leuenbergerioideae, Pereskioideae, Opuntioideae, Maihuenioideae, Blossfeldioideae és Cactoideae. Molekuláris adatok alapján a legközelebbi rokon családok az Anacampserotaceae, Portulacaceae és Talinaceae.

Forrás

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 173 alkategóriával rendelkezik (összesen 173 alkategóriája van).