„Kategória:Cactaceae” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | ||
| accepted = Cactaceae Jussieu (1789) | |||
}} | |||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
A család neve a típusnemzetség, a ''Cactus'' nevéből ered, amelyet '''Linné''' vezetett be. A szó eredete a görög ''kaktos'' (κάκτος), amelyet '''Theophrasztosz''' használt egy tüskés szicíliai növényre (valószínűleg a ''Cynara cardunculus''-ra). Később ezt a nevet ruházták át az Amerikából származó tövises pozsgásokra. | * A család neve a típusnemzetség, a ''Cactus'' nevéből ered, amelyet '''Linné''' vezetett be. A szó eredete a görög ''kaktos'' (κάκτος), amelyet '''Theophrasztosz''' használt egy tüskés szicíliai növényre (valószínűleg a ''Cynara cardunculus''-ra). Később ezt a nevet ruházták át az Amerikából származó tövises pozsgásokra. | ||
=== Típusnemzetség === | === Típusnemzetség === | ||
| 49. sor: | 47. sor: | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' A család szinte kizárólag az amerikai kontinensen őshonos, '''Kanada''' déli részétől '''Argentína''' és '''Chile''' déli csücskéig. A legnagyobb fajgazdagság '''Mexikó''' és az Andok térségében található. Az egyetlen kivétel a ''Rhipsalis baccifera'', amely '''Afrika''' egyes részein, '''Madagaszkár''' szigetén és '''Srí Lanka''' területén is előfordul. | * '''Földrajzi elterjedés:''' A család szinte kizárólag az amerikai kontinensen őshonos, '''Kanada''' déli részétől '''Argentína''' és '''Chile''' déli csücskéig. A legnagyobb fajgazdagság '''Mexikó''' és az Andok térségében található. Az egyetlen kivétel a ''[[Rhipsalis baccifera]]'', amely '''Afrika''' egyes részein, '''Madagaszkár''' szigetén és '''Srí Lanka''' területén is előfordul. | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid és szemiarid területek lakói (sivatagok, félsivatagok), de megtalálhatók a trópusi esőerdőkben is mint epifiton életmódú növények. Jellemzően fényigényesek, bírják a szélsőséges hőingadozást és a hosszan tartó szárazságot. | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid és szemiarid területek lakói (sivatagok, félsivatagok), de megtalálhatók a trópusi esőerdőkben is mint epifiton életmódú növények. Jellemzően fényigényesek, bírják a szélsőséges hőingadozást és a hosszan tartó szárazságot. | ||
== Szukkulens taxonok == | == Szukkulens taxonok == | ||
A család minden tagja szukkulens, kivéve a ''Leuenbergeria'' és ''Pereskia'' nemzetségeket, amelyek még rendelkeznek funkcionális levelekkel. A szukkulencia a szárban nyilvánul meg, ahol a parenchima szövet nagy mennyiségű vizet raktároz. | A család minden tagja szukkulens, kivéve a ''[[:Kategória:Leuenbergeria|Leuenbergeria]]'' és ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' nemzetségeket, amelyek még rendelkeznek funkcionális levelekkel. A szukkulencia a szárban nyilvánul meg, ahol a parenchima szövet nagy mennyiségű vizet raktároz. | ||
== Rendszertan, taxonomia == | |||
* [[A kaktuszfélék nemzetségei| Cactaceae család főbb kládjai (alcsaládok, nemzetségcsoportok, alnemzetségcsoportok és a nemzetségek)]] táblázatosan és kladogramban | |||
* [[A kaktuszfélék összes nemzetsége|Az összes érvényes és szinonim kaktusznemzetség és rendszertani besorolásuk]] táblázatban | |||
== | == Filogenetika == | ||
Az APG IV rendszer alapján a ''Cactaceae'' a ''Caryophyllales'' (szegfűvirágúak) rendjébe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. | Az APG IV rendszer alapján a [[:Kategória:Cactaceae|''Cactaceae'']] (kaktuszfélék) a [[:Kategória:Caryophyllales|''Caryophyllales'']] ([[:Kategória:Szegfűvirágúak|szegfűvirágúak]]) rendjébe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. Hat alcsaládra különül el: [[:Kategória:Leuenbergerioideae|''Leuenbergerioideae'']], [[:Kategória:Pereskioideae|''Pereskioideae'']], [[:Kategória:Opuntioideae|''Opuntioideae'']], [[:Kategória:Maihuenioideae|''Maihuenioideae'']], [[:Kategória:Blossfeldioideae|''Blossfeldioideae'']] és [[:Kategória:Cactoideae|''Cactoideae'']]. Molekuláris adatok alapján a legközelebbi rokon családok az [[:Kategória:Anacampserotaceae|''Anacampserotaceae'']], [[:Kategória:Portulacaceae|''Portulacaceae'']] és [[:Kategória:Talinaceae|''Talinaceae'']]. | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
A lap jelenlegi, 2026. április 11., 06:22-kori változata
| Cactaceae | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
Tudományos név
- Cactaceae Jussieu (1789)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A család neve a típusnemzetség, a Cactus nevéből ered, amelyet Linné vezetett be. A szó eredete a görög kaktos (κάκτος), amelyet Theophrasztosz használt egy tüskés szicíliai növényre (valószínűleg a Cynara cardunculus-ra). Később ezt a nevet ruházták át az Amerikából származó tövises pozsgásokra.
Típusnemzetség
- Mammillaria Haworth (vagy történetileg a ma már nem használt Cactus L.); A típuspéldányok többsége Mexikó és Dél-Amerika területeiről származik, őrzési helyük főként a Royal Botanic Gardens, Kew (K) és a Smithsonian Institution (US).
- Első leírása: Antoine Laurent de Jussieu, Genera Plantarum, 1789.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: A család rangot Jussieu határozta meg 1789-ben.
Mammillaria képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Cactoidaceae
- Opuntiaceae
- Cereaceae
- Leuenbergeriaceae
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A kaktuszfélék évelő, pozsgás (szukkulens) növények. Száruk módosult, víztárolásra szakosodott, alakja a gömbtől az oszloposon át a tagoltig terjedhet. A legtöbb faj esetében a valódi levelek hiányoznak vagy redukáltak, helyettük a fotoszintézist a szár végzi.
Jellemző szervük az areola (tövispárna), amely módosult rövidhajtás. Ebből fejlődnek ki a tövisek, a virágok és az oldalhajtások. A tövisek morfológiailag módosult levélrészek. Egyes alcsaládoknál (pl. Opuntioideae) apró, horgas tövisek, úgynevezett glochidium-ok is jelen vannak. A növények szöveteiben gyakran nyálkaanyagok vagy tejnedvű járatok találhatók.
Gyökérzetük általában szétterülő, a felszín közelében helyezkedik el a gyors vízfelvétel érdekében, de egyes fajoknál vaskos répagyökér fejlődik.
Generatív test
Virág
A virágok általában magányosak, kétivarúak és sugaras vagy kétoldali szimmetriájúak. A virágtakaró levelek (lepellevelek) spirálisan helyezkednek el, számuk nagy, és fokozatos átmenetet mutatnak a külső csészelevélszerű és a belső sziromlevélszerű tagok között. A porzók száma nagyon magas. A magház alsó állású (ovarium inferum).
Termés
A termés többnyire lédús bogyótermés, amely gyakran színes és ehető, felületén néha pikkelyek vagy tövisek találhatók.
- Magja: A magok száma termésenként változó, a maghéj gyakran kemény, fekete vagy barna, néha magköpennyel (arillus) rendelkezik.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A család szinte kizárólag az amerikai kontinensen őshonos, Kanada déli részétől Argentína és Chile déli csücskéig. A legnagyobb fajgazdagság Mexikó és az Andok térségében található. Az egyetlen kivétel a Rhipsalis baccifera, amely Afrika egyes részein, Madagaszkár szigetén és Srí Lanka területén is előfordul.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban arid és szemiarid területek lakói (sivatagok, félsivatagok), de megtalálhatók a trópusi esőerdőkben is mint epifiton életmódú növények. Jellemzően fényigényesek, bírják a szélsőséges hőingadozást és a hosszan tartó szárazságot.
Szukkulens taxonok
A család minden tagja szukkulens, kivéve a Leuenbergeria és Pereskia nemzetségeket, amelyek még rendelkeznek funkcionális levelekkel. A szukkulencia a szárban nyilvánul meg, ahol a parenchima szövet nagy mennyiségű vizet raktároz.
Rendszertan, taxonomia
- Cactaceae család főbb kládjai (alcsaládok, nemzetségcsoportok, alnemzetségcsoportok és a nemzetségek) táblázatosan és kladogramban
- Az összes érvényes és szinonim kaktusznemzetség és rendszertani besorolásuk táblázatban
Filogenetika
Az APG IV rendszer alapján a Cactaceae (kaktuszfélék) a Caryophyllales (szegfűvirágúak) rendjébe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. Hat alcsaládra különül el: Leuenbergerioideae, Pereskioideae, Opuntioideae, Maihuenioideae, Blossfeldioideae és Cactoideae. Molekuláris adatok alapján a legközelebbi rokon családok az Anacampserotaceae, Portulacaceae és Talinaceae.
Forrás
Alkategóriák
Ez a kategória az alábbi 173 alkategóriával rendelkezik (összesen 173 alkategóriája van).